Extraprofitot szimatol Ukrajna, be is söpörné a világ olajcégeitől

Mindennapi vitákból kiderül, sokan még azt is vitatják, létezik-e vállalati extraprofit és háborús infláció. Az ukrán kormány válasza: noná, hogy létezik, a nagy olajcégek annak köszönhetik, hogy mi háborúzunk, és hatalmas veszteségeket szenvedünk, ezért logikus, hogy átadjanak az ennek révén szerzett rendkívüli nyereségből az újraépítésre.

Minderről German Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter beszélt a Politico európai uniós hírportálnak a brüsszeli látogatásán adott interjújában. Emellett azt is kifejtette: ideje volna, hogy az Ukrajnát támogató Nyugat befoltozza az orosz energiaexportra kivetett szankciós hálóján tátongó lyukakat.

– mondta Galuscsenko.

Hozzátette: Kijev véleménye szerint az lenne fair, ha ezt a pénzt megosztanák Ukrajnával, hogy ezzel segítsék a helyreállítást, az energiaszektor újraépítését.

Az Ukrajna területén vívott Oroszország elleni háború 400. napjába lépett, véres harcok folynak Bilohorivka, Bahmut, Avdijivka, Marinka környékén, a szakértők a várható nagy léptékű orosz támadás, illetve ukrán támadás esélyeit elemezgetik, és egyre nőnek a károk, miután az elmúlt egy évben az ukrán infrastruktúrát pusztító orosz támadások érték, a harcok százezerszámra szedték az áldozatokat, és nem látszik a hajlandóság békekötésre.

Az extraprofitra tett ukrán becslés erősen hajaz arra a nemzetközi sajtóban már február elején forgó adatra, amely arra vonatkozik – például a CNN anyaga szerint –, hogy öt nemzetközi energiaóriás (a BP, a Chevron, az ExxonMobil, a Shell és a TotalEnergies) 2022-ben rekord 199,3 milliárd dollár összesített nyereségre tett szert, abból profitálva, hogy az ukrajnai orosz invázió után felszöktek az olaj- és gázárak a világon.

Az árak az enyhe télnek köszönhetően azóta csökkentek, de még mindig magasak, és az öt óriáson kívül számos cég jól keresett a felforduláson. Több helyen emiatt – Magyarországon is – extra adókat vetettek ki rájuk. A többletnyereség végső soron a fogyasztók pénztárcájából származik, aligha vitatható tehát, hogy az Atlanti-óceán mindkét oldalán az infláció több évtizedes rekordszintekre szökésében is alapvető szerepet játszott. 

Az ukrán érvelés szerint ők ennek a tetejébe még az irdatlan háborús károkat is elszenvedték, ezért méltányosnak tartanák, ha a vállalatok rendkívüli nyereségéből kompenzálnák az országot. Kijevi becslés szerint – idézi a Politico – az ukrajnai infrastruktúrában keletkezett kár a 140 milliárd dollárt közelítette már januárban, a nagyságrendek tehát stimmelnek. Kijevnek ugyanakkor „versenytársai” vannak az extraprofitért: sok helyütt politikusok azzal érvelnek, hogy egyáltalán nem volna szabad a fogyasztókról legombolni, és sok országban adópénzekből kompenzálták emiatt a háztartásokat. 

Ha az olajvállalatok nyereségét sikerülne Kijevbe csatornázni, az effektíve egyfajta globális extraprofitadót jelentene. Galuscsenko nem ment odáig, hogy ezt így kimondja. A szavai inkább az önkéntesség elvét sugallják, hiszen azt említi meg az interjúban, hogy a litván Ignitis csoport máris késznek mutatkozik rá, hogy profitja mintegy 10 százalékát Ukrajnának juttassa az újjáépítésre, és hozzátette: a nagy cégeknek követniük kellene a példát.

Mivel azonban a szankciós folyamatból már kibontakozott, hogy a nyugati kormányok késznek mutatkoztak akár a saját cégeik kárára is segíteni Ukrajnát, nem zárható ki, hogy Kijev kérésére ötletelés indul jogszabályban kikényszerített megoldásokról. Az ukrán kormány mindenesetre pénzügyileg óriási nyomás alatt áll a háború miatt.

Kijev folyamatosan azt sürgeti, hogy a Nyugattól még nagyobb segítséget kapjon az Oroszország ellen viselt háborújában. Galuscsenko arra is figyelmeztetett az interjúban, hogy a nyugati szankciós hálóban lyukak maradtak, és az orosz olajimportra kivetett európai uniós intézkedések és a G7 csoport alkalmazta ársapka ellenére Moszkva még mindig megtalálja a módját, hogy nagy jövedelmekhez jusson az energiakereskedelemből.

– mondta a politikus. Hozzátette, ez a Moszkva kereste pénz ukrán életekbe kerül.

Ukrajna szankciókat sürget az orosz atomenergia-szektor ellen is, ezt azonban egy sor uniós tagállam – köztük Magyarország is – ellenzi, az európai energiaellátás biztonságára hivatkozva.