Az amerikai jegybank, a Federal Reserve vezető tisztségviselői csütörtökön már azt latolgatták, hogy ha a vártnál erősebb inflációs, kiskereskedelmi és munkaerőpiaci adatok tartós tendenciát jeleznek, akkor jóval a várt fölé emelkedhet az irányadó kamat. A kötvénypiacokon a rövid hozamok ettől újabb lendületet kaptak, egy hat hónapos kincstárjegy hozama már megegyezik az S&P 500 hozamával.
Christopher Waller, a Fed kormányzótanácsának tagja és Raphael Bostic, az atlantai Fed elnöke egyaránt arról nyilatkozott, hogy ha nem csitul az infláció, szigorúbb lehet a jegybanki politika. A központi bank legközelebbi kamatdöntő ülését március 21–22-én tartják, a jelenlegi irányadó kamatsáv 4,5–4,75 százalék. A chicagói tőzsde határidős jegyzésekből számolt eszköze 70 százalékos valószínűséget ad a 25 bázispontos emelésnek, viszont 30-at az ötvenesnek. Egy hónappal ezelőtt, február elején még több mint 90 százalékkal árazták a 25 bázispontot. A határidős piacok az idén szeptemberre 5,45 százalékos kamatszintet áraznak, ami majd az év vége felé 5,33 százalékra csökken várakozásaik szerint. A Fed tavaly decemberben 5,1 százalékot jósolt az 2023 végére.
Februárban még 5 százalék alatti kamatszintre számítottak a befektetők, ráadásul az év végén már két kamatcsökkentést is elképzelhetőnek tartottak.
Ábránkon a kék vonal jelzi a jelenlegi, március 3-i hozamgörbét, a zöld az egy hónappal, a narancssárga pedig a fél évvel ezelőttit. A piac drasztikusan átárazta az inflációval kapcsolatos várakozásait.
„A múlt hónapban beérkezett adatok nyomán megváltozott a véleményem azzal kapcsolatban, hogy a jegybank valóban haladást ért el a gazdasági akativitás és az infláció csökkentése terén”
– mondta Waller a Reuters tudósítása szerint egy konferencián, amelyet bankok képviselőinek rendeztek. Kemény szavak egy jegybankártól. Waller ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a múlt havi adatok csak egy átmeneti kiugrást jeleznek. Tavaly decemberben a 19 döntéshozó közül 13-an gondolták úgy, hogy a ráta 5,1–5,4 százalékon tetőzik.
Bostic – kollégájához hasonlóan – szintén arról nyilatkozott, hogy hajlandó magasabbra emelni a kamatszintet, ha az infláció nem mutat „egyértelmű” csökkenést a jegybank 2 százalékos célja irányába. Februárban a ráta 6,4 százalékra csökkent, alig valamivel a januári 6,5 százalékról. A Fed által inkább figyelt lakossági fogyasztási kiadások indexe januárban 0,6 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest a decemberi 0,2 százalék után.
Bostic ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Fed „lassan és kiszámíthatóan” jár majd el, és „feltehetően két 25 bázispontos kamatemelést” tart elképzelhetőnek – ettől kissé meg is nyugodtak a részvénypiacok.
A jegybanki szempontból meglehetősen csúnyán kinéző makrogazdasági helyzet 15 éves csúcsra lökte fel a hitelfelvételi költségeket, a kétéves amerikai államkötvény hozama csütörtökön megközelítette az 5 százalékot, erre utoljára a 2007-ben, a globális pénzügyi válság előtt volt példa. A tízéves és a harmincéves papírok hozama tavaly november óta először törte át a 4 százalékot.
„Nem emlékszem arra, hogy a gazdasági kondíciók ilyen rövid idő alatt ilyen drámaian átértékelődtek volna – kivéve talán a koronavírus-járvány kitörését és a Lehman Brothers csődjét”
– érzékeltette a helyzet súlyosságát a Financial Timesnak nyilatkozva Rick Rieder, a BlackRock alapkezelő globális befektetésekért felelős vezetője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.