késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Egyre többen halnak meg a pusztító szárazság miatt
A globális felmelegedés megváltoztatja az esőzések mintázatát, ami miatt egyre több a száraz időszak. Az ezután következő, hirtelen sok csapadékot adó esős időszak pedig árvizeket okoz. A jelenséget Magyarországon is megfigyelhetjük, azonban Afrikában, ahol a magas hőmérséklet mellé párosul ez az időjárás, az élelmiszerellátás válságba került.
Fotó: Shutterstock
Azokon a területeken, ahol kevesebbet esik, a hőmérséklet megemelkedik, az aszály pedig kies pusztasággá változtatja a földeket. Ilyen terület Északkelet-Afrika, másnéven Afrika szarva, ami főként Dél-Szomáliát, Kelet-Kenyát és Etiópia déli részét foglalja magába. Ezeken a helyeken annyira száraz az időjárás, amely csupán 5 százalékos valószínűséggel fordul elő a világon egy év alatt – derül ki a World Weather Attribution Network (WWA) tanulmányából, amely az éghajlatváltozás szélsőséges időjárási eseményekben játszott szerepét számszerűsíti.
Humanitárius katasztrófa
Az Északkelet-Afrikában élőknek nem idegen az aszály, de öt egymást követő, kevés csapadékkal járó évszak után olyan társadalmi folyamatok indultak el, amelyek humanitárius katasztrófát okoztak. A kevés esőzés miatt ugyanis felerősödtek a konfliktusok, amelyek próbára tették az államok vezetését, állítja Cheikh Kane, a Vöröskereszt éghajlattal foglalkozó részlege politikai tanácsadója.
Az ENSZ szerint csak Szomáliában legalább 43 ezer ember halt meg az aszály miatt tavaly, és további 6,5 millióan éhezhetnek. Sokan otthagyták az otthonaikat, hogy akár több száz kilométer vándorlás után vízhez és élelemhez juthassanak. A helyzet annyira súlyos, hogy a szervezet 2,6 milliárd dolláros segélyt kért a lakosságnak, aminek eddig csak a 15 százalékát sikerült összegyűjteni.
Az Afrika szarván kialakult helyzet jó példa arra, hogy a fejlődő országok, amelyek a bolygót felmelegítő üvegházhatású gázok igen kis részéért felelősek, aránytalanul nagy mértékben szenvednek a hőmérséklet emelkedésének következményeitől.
„Annak ellenére, hogy Szomália nem járult hozzá az éghajlatváltozáshoz, annak áldozatává vált” – jelentette ki António Guterres, az ENSZ főtitkára, amikor április elején az országban járt.
Az éghajlatváltozás mint súlyosbító tényező
A 2021–2022. évek esőzéseit megvizsgálva a WWA tudósai megállapították, hogy az átlagosnál kevesebb esőzés az éghajlatváltozás miatt kétszer nagyobb valószínűséggel következett be.
A száraz hónapok után hirtelen leszakadó ég fokozza a pusztítást, ugyanis a legtöbb ország nincs felkészülve az áradásokra, hiányzik az árvizek kezeléséhez szükséges infrastruktúra. A folyók menti területeken a termés és az állatállomány pusztulásával küzdenek, amit a víz terjesztette betegségek bármikor súlyosbíthatnak – jegyezte meg Gamal Hassan, az IGAD klímaadaptációs és környezetvédelmi központjának igazgatója a Bloombergnek.
Hassan szerint
az egyetlen megoldás a kormányok és a gazdaság szereplői összehangolt válaszlépése lehetne, amihez már megvan minden információ, de nincs elég pénz és kapacitás.
Pedig Afrikában gyors segítségre van szükség, mivel már tavaly is egymillióan váltak földönfutóvá a negyven éve nem látott erejű aszály miatt. Ugyanakkor már az európaiak sem ússzák meg a brutális szárazságot, mivel egyre inkább úgy tűnik, hogy megismétlődik a tavalyi, ötszáz évente egyszerinek mondott mértékű kiszáradás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.