késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Veszélyben az ukrán mezőgazdaság, a háború és a sár miatt csúszik a vetés
Ukrajna több régiójában a folyamatos esőzések miatt lassabban haladnak a munkálatok. Ennek az időjárásnak az előnye, hogy a talaj jelentős nedvességtartalékokat halmoz fel, amely szükséges a növények fejlődéséhez. A tavaszi kultúrák vetését a tavalyi évhez hasonlóan a háború nehezíti. jó néhány mezőgazdasági földterület hosszú hónapok óta veszélyesnek minősül, ugyanis sok helyen nem volt aknamentesítés.
Szakértők szerint emellett az idén akut probléma a gazdálkodók forgótőkével való ellátása a szükséges munkák elvégzéséhez.
„Nincs lehetőség teljes anyagi fedezet biztosítására A háború egyik következményeként a gazdálkodók még az aktív gabonaértékesítés időszakában sem kapták meg a piaci árat, emellett a logisztika is költséges”
– fejtette ki Denisz Marcsuk, az Összukrán Agrártanács helyettes vezetője. Hozzátette: a gazdálkodóknak 2022-ben még volt némi anyagi tartalékuk, és a hitelprogram is működött. Jelenleg mindössze 90 millió hrivnya limittel vehető fel kölcsön, ez az összeg azonban nem elegendő a közepes méretű mezőgazdasági vállalkozások minden igényének fedezésére. Marcsuk szerint ezt a határt legalább 180 millió hrivnyára kellene emelni. A szakértő hangsúlyozta, a háború miatt az idén mintegy 5 millió hektárt nem vetnek be Ukrajnában.
Exportgondok
Az Ukrán Vetőmag Szövetség képviselői a logisztikával kapcsolatos nehézségekre hívták fel a figyelmet. Mint kifejtették, az ukrajnai gazdáknak még 2021-es gabonájuk is van, amelyet a háború kezdete előtt nem volt idejük eladni.
Jelenleg Ukrajna mezőgazdasági termékeinek exportálása korlátozott, csak három fekete-tengeri kikötőn és a nyugati határokon keresztül zajlik a kivitel. Egyes országok (például Magyarország és Lengyelország) azonban ideiglenesen elzárkóznak az ukrán mezőgazdasági termékek fogadásától, ami további nehézséget jelent az ottani termelőknek.
Az MHP mezőgazdasági holding arról számolt be, hogy Ukrajna 12 megyéjében szinte az összes rendelkezésükre álló területet – 352,5 ezer hektárt – tervezik bevetni. Ebből 255,5 ezren gabonát és olajos növényeket termesztenek. Az Ukrán Vetőmag Szövetség jelentése szerint a gazdálkodók 2022-hez képest általában valamivel több hajdinát és kölest, ám kevesebb kukoricát vetnek.
Szerhij Reznicsenko, az ukrajnai Corteva Agriscience agronómiai és technológiai fejlesztési vezetője hangsúlyozta, a gazdák egy része az idén forráshiány miatt felhagyhat a földműveléssel.
Későn jött esőzések
Az agrárpolitikai és élelmiszerügyi minisztérium számításai szerint 2023-ban 206,5 ezer hektárral kevesebb területen, 5,7 millió hektáron vetnek tavaszi kultúrákat. Az ukrán agrárgazdasági intézet előrejelzései szerint az idén – a 2022-es mennyiséghez képest – a gabona- és hüvelyesek 89 százalékos termelése várható.
Az agrárpolitikai minisztérium számításai szerint tavaly 11,1 millió hektáron arattak gabonát és hüvelyeseket, amelyekről 52,6 millió tonna gabonát csépeltek.
Szakértők az idén a legnagyobb, 32,7 százalékos visszaesést az őszi árpában várják, amit a tavaszi árpa növekedése nagyrészt (16,6 százalékkal) kompenzál. Jelentősen csökken a rizs (mínusz 29 százalék) és a rozs (mínusz 24 százalék) termesztése is. A hajdina esetén is visszaesés várható, ám a mennyiség így is jelentősen meghaladja a korábbi években elért szintet.
Kárpátaljai viszonylatban a szakemberek hasonló tapasztalatokról számolnak be. Molnár Ildikó, a Pro Agricultura Carpatika falugazdásza szerint megyeszerte gyengén haladnak a munkálatok, több helyen üres, félig megművelt parcellák láthatók.
„Sok terület tápanyagért kiált, vagy éppen gyomosodik, és a magas költségek miatt jó néhány tábla marad megműveletlen. Azok a gazdák, akik viszont folytatják munkájukat, kifejezetten erős állománnyal dolgozhatnak tovább, és ez bizakodásra ad okot a termés mennyiségét illetően”
– fogalmazott.
Kárpátalján a legtöbb helyen a kukorica, zab, napraforgó stb. vetése még nem kezdődött meg, ugyanis az időjárás nem tette lehetővé a talaj megmunkálását. A falugazdász szerint ez pár hétig így is marad.
„A rendkívüli aszályt követően a téli csapadék nem töltötte fel a talaj vízkészleteit, ami nagyon aggasztó. Kora tavasszal azonban már megérkezett a csapadék, és bőségesen, szinte már túlságosan is feltöltődtek a vízkészletek, így jelenleg ez nehezíti a tavaszi munkálatok elkezdését” – magyarázta Molnár Ildikó. Hozzátette: egyre kevesebb a tavaszi vetésre hajlandó gazdálkodó, amit egyrészt a háború, másrészt az inputanyagok mértéktelen drágulása vált ki. Ez utóbbi már a teljes körű invázió kezdete előtt is megviselte a helyi termelőket.
„A legfájóbb mégis az, hogy a felvásárlási árak nem követik a hatalmas műtrágya-, vetőmag- és vegyszerköltségeket, így a sikeres szezont zárók is legfeljebb nullára jönnek ki.
Továbbá sok gazdának vette el a kedvét a kiszámíthatatlan időjárás, ami a háborúval, az alacsony felvásárlási árakkal, a magas ráfordítási költségekkel megspékelve egyre több szeget üt a szántóföldi termesztés koporsójába. A helyi kistermelők jóval e gondok előtt sem tudtak versenyezni az ukrajnai nagyvállalkozásokkal. Igaz, sikerült értékesíteni a terményt, ám közel sem kielégítő, szinte önköltségi áron, amit a gabonaexportra vonatkozó korlátozások valószínűleg tovább csökkentenek” – mondta a kárpátaljai falugazdász.
Egyetlen tonna ukrán gabona sem marad LengyelországbanLengyelország és Ukrajna kedden megállapodásra jutott az ukrán gabona tranzitjáról. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.