Újra fellángoltak a politikai viták Berlinben; a szociáldemokraták mellett kormányzó szabaddemokraták (FDP) és a zöldek ismét egymásnak estek – tesztelve ezzel a koalíció szakítószilárdságát.
A piacpárti FDP és a klímavédelmet elsődleges prioritásként kezelő Zöldek ezúttal azon veszett össze, hogy egy törvényjavaslat betiltaná a háztartásokban a fűtőolajjal, illetve gázzal történő fűtést – ráadásul nem csak az új építésű lakásokban, de a meglévőkben is –, ha a meglévő készülékek cserére szorulnak. A magyar szemmel elképzelhetetlen törvényjavaslatban korábban elvi egyetértés született a három párt között.
A választóknak azonban nagyon nem tetszik a villanyfűtési alternatíva, attól tartanak, hogy tovább emelkedik a rezsiszámla. Így a legkisebb koalíciós partner, az FDP népszerűsége védelmében közölte, hogy nem támogatja immár a javaslatot. A Zöldek pártja persze tombol:
„Szeretném leszögezni, hogy az FDP nem tartja a szavát”
– jelentette ki Robert Habeck, alkancellár, a baloldali párt társelnöke. Christian Lindner, az FDP által delegált pénzügyminiszter viszont továbbra is a javaslat alapvető átdolgozását tartja szükségesnek, mielőtt a Bundestag szavazna róla. A legnagyobb koalíciós tag, a szocdemek egyelőre kivárnak, belefáradtak már, hogy közvetítsenek a szinte állandóan civakodó kisebbségi partnereik között.
A Politico című lap beszámolója szerint a veszekedő németekből már Brüsszelnek is elege van. A portálnak nyilatkozó uniós hivatalnokok szerint
ha kérdeznek valamit Berlintől, három különböző választ kapnak rá attól függően, hogy éppen melyik minisztériumot hívják fel.
A németeket tartják a leglassabbnak az uniós kérdésekben elfoglalt álláspont kialakításában, ami roppantul megnehezíti a döntéshozatalt.
Az igazi szakítópróba azonban a hét hátralévő részében kezdődik csak el Berlinben. A koalíciós torzsalkodásokat eddig viszonylag könnyen el lehetett rendezni – ide-oda csurrant-cseppent egy kis támogatás az adott párt által fontosnak tartott projektre. Most viszont a kormány kifogyni látszik a politikai kenőanyagból. A jövő évi költségvetésből ugyanis kellene még vágni jó 20 milliárd eurót, hogy teljesüljön a németek által hagyományosan komolyan vett hiánycél – ez szinte szó szerint húsba vágó megszorításokat s ezekkel együtt garantáltan további koalíciós ketrecharcot jelent.
A hangütést Habeck adta meg a héten, aki szerint „Németországnak sürgősen forrásokra lenne szüksége szinte minden területen, különösen a dekarbonizációban és a digitalizációban”. A három párt egymástól szinte teljesen eltérő nézeteket képvisel arról, hogy miként is lehetne
2030-ra 55 százalékkal csökkenteni az ország szén-dioxid-kibocsátását, s 2050-re karbonsemlegessé tenni Németországot.
Mindezt egy recessziós gazdasági környezetben, amikor csökkennek az adóbevételek, így egyre nehezebb a megújuló energiatermelést támogatni. A dekarbonizációs folyamat része a lakások fűtésének átalakítása is, a cikkünk elején említett törvényjavaslat elrendelné, hogy jövőre már 65 százalékban megújuló forrásokból fűtsék a lakásokat.
A koalíciós huzakodás az eddig többé-kevésbé egységes külpolitikára is kihat. A koalíciós partnerek máig nem tudtak megegyezésre jutni a külpolitikai szempontból létfontosságú nemzetbiztonsági stratégiáról, holott ezt már a februári müncheni biztonsági konferencián prezentálni kellett volna. Most éppen az FDP kukacoskodik utolsó pillanatos változtatási javaslatokkal a kiberbiztonságban – a jelenleg elfogadási határidő a szinte biztosan nem tartható június 14.
A nemzetbiztonsági stratégia késlekedése azonban bizonyos szempontból kapóra jön a szocdemeknek, ugyanis enélkül nem lehet a Kína-stratégiát sem elfogadni. Márpedig ennek a tervezetében
az eddigi irányvonalhoz képest hajmeresztő dolgok szerepelnek.
A Zöldek által irányított külügyi tárca Annalena Baerbock vezetésével elszabadult hajóágyúként rombolja a német üzleti érdekeket, ami érthető módon az FDP-nél veri ki a biztosítékot, de Scholz kancellárnak is igen kellemetlen perceket szerez. A külügy keményebb fellépést szorgalmaz – főleg emberi jogi szempontok miatt – Kínával szemben, csökkentené a német export Kínától való függését, és szorosabb kapcsolatokat javasol Tajvannal (például egy beruházási megállapodás megkötését). Németország a legnagyobb beruházók között van Kínában, eddig az üzleti érdek felülírta az emberi jogi kérdéseket. Ha a Zöldeken múlik, most fordul a kocka. A 61 oldalas dokumentumtervezetet a jelenlegi elképzelések szerint már jövőre hatályba is léptetnék.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.