Franciaország vezeti azt a koalíciót, amely megfúrhatja az Európai Unió megújuló energiával kapcsolatos célkitűzéseiről szóló megállapodást, miután Párizs ismételten szeretne kedvezőbb elbánást kicsikarni az országot árammal ellátó atomenergiának.
Az EU 27 tagállama szerdán már az egyezség küszöbén állt, amelynek értelmében 2030-ra az elektromosság 42,5 százalékát megújuló forrásokból biztosították volna, ám az áramtermelés többségét nukleáris reaktorokkal biztosító Franciaország az utolsó pillanatban megmakacsolta magát. Az Európai Parlament által korábban jóváhagyott szöveggel
az Párizs problémája, hogy az alacsony karbonkibocsátású, atomenergiával termelt hidrogént nem számolhatja el a célok teljesítése érdekében.
A Financial Timesnak egy francia diplomata elmondta, hogy a nukleáris eredetű elektromosságnak és a megújuló forrásokból származónak lehetségesnek kellene lennie együtt élnie.
Párizs döntése mindenesetre eléggé hasonló a belső égésű motorral szerelt autók 2035 utáni betiltását az utolsó pillanatban megvétózó német lépéshez. Azt a patthelyzetet hetekig tartó alkudozás után sikerült feloldani úgy, hogy engedélyezték a karbonsemleges e-üzemanyaggal működő belső égésű motoros autókat. Több más tagállam szerint a zöldtörvénykezéssel kapcsolatos utolsó pillanatban érkező vétók a közösség két legnagyobb tagállamától veszélyes precedenst teremtenek, és veszélybe sodorják az 1990-hez képest 2030-ra 55 százalékos kibocsátáscsökkentést célzó terveket.
A két legnagyobb tagállam húzódozása azért is kellemetlen, mert azok magukat mint vezetőket szeretnék feltüntetni ezekben a kérdésekben. Ugyanakkor az Európai Bizottság továbbra is ambiciózus célokat tűz ki a megújuló energia terén, már csak az orosz energiahordozók drasztikusan csökkenő szerepe miatt is.
Ugyanakkor a francia atomlobbi nem érhet senkit váratlanul, hiszen Párizs többször emlékeztetett, hogy a közösség szabályai lehetővé teszik a tagállamoknak, hogy szabadon döntsenek energiaforrásaikról.
A francia atomflottának köszönhetően az ország karbonkibocsátása már most is jóval alacsonyabb, mint sok szomszédjáé, noha a megújuló célokon a franciák eddig elhasaltak.
Párizzsal tartott szerdán a direktíva megvétózásában hat további ország is, köztük Magyarország, Csehország és Bulgária is. Azonban az atomellenes kormányok, mint a német vagy az osztrák, hevesen ellenzik, hogy a nukleáris energiát tisztaként ismerjék el. Párizs a héten 14, atomenergiát használó ország minisztereit hívta össze, valamint a gyűlésre meghívták Kadri Simson energiaügyi biztost is. A gyűlésről kiadott közlemény szerint a miniszterek elmondták, hogy céljuk az európai együttműködés erősítése az atomenergia terén. Simson pedig azt közölte, hogy Brüsszel szeretne semleges maradni a kérdésben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.