Jót tett a francia szakszervezeteknek a harc Macronnal
A francia szakszervezetek hónapokon keresztül sztrájkokkal és tüntetések szervezésével harcoltak a nyugdíjreform ellen, és bár annak elfogadását nem sikerült megakadályozniuk, a tagságuk nagymértékben megnőtt az ellenállásnak köszönhetően.
Fotó: Jean-Philippe Ksiazek
A harcos CGT egyik vezetőségi tagja, Thomas Vacheron szerint több mint 30 ezer ember csatlakozott a szervezethez január óta, ami a legnagyobb növekedés az 1995-ös gördülő sztrájk óta, amellyel rákényszerítették az akkori konzervatív kormányt a nyugdíj- és társadalombiztosítási reform visszavonására. A mérsékeltebb CFDT, amely korábban hatszázezresnél valamival nagyobb tagsággal rendelkezett, és a CGT-vel harcolt a legnagyobb francia szakszervezet címéért,
az idén 32 ezer taggal bővült, ami 40 százalékkal haladja meg a tavalyit.
A szakszervezeti források szerint ráadásul egyre nő az érdeklődés az érdekvédelmi tagság iránt a fiatalabbak és a magánszektor alkalmazottai körében, akiket eddig kevésbé képviseltek. A CGT új tagjainak például több mint a 30 százaléka 35 évesnél fiatalabb, és 70 százalékát a magánszférában foglalkoztatják.
Mivel a nyugdíjreformot a fiatalok és az idősek, a köz- és a magánszektorban dolgozók is ellenzik, ezért hasznosnak találják a szakszervezetekhez való tartozást, a szakszervezetek vonzók
– fogalmazott Vacheron. Bár politológusok szerint a nyugdíjreform körüli ellentmondások elsősorban az elitellenes szélsőjobboldal számára jelentettek előnyt, a közvélemény-kutatások eredménye azt mutatja, hogy a szakszervezetek nincsenek messze lemaradva, nő a hitelességük és az irántuk érzett tisztelet, amiért egységbe vonták az ellenállást Emmanuel Macron elnök tervével szemben.
A szakszervezetek az alapokról építik újra magukat a toborzással is, nem csupán tiltakozásokkal
– állítja Michel Wieviorka szociológus. Az új vérre szükség is volt, mert az elmúlt évtizedben nagyrészt stagnált az érdekképviseleti szervek tagsága, a párizsi munkaügyi tárca adatai szerint alig több, mint a munkavállalók 10 százalékát tömörítették. Ez az egyik legalacsonyabb arány a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 38 tagállamában, alig magasabb az Egyesült Államokénál.
Fotó: Amaury Cornu
A szakszervezetek hagyományosan mégis kiemelkedő szerepet játszanak a munkaügyi kapcsolatokban, a munkavállalók munkahelyi feltételeinek 98 százalékáról ők tárgyalnak, ami magasabb, mint az OECD szinte bármely más országában, annak ellenére, hogy a munka törvénykönyvének 2017-es módosítása némileg szabadabb pályát ad a munkaadóknak.
Az érdekvédelmi képviseletek megerősödése munkaügyi szakértők szerint elképzelhetővé teszi, hogy a hatalmi egyensúly a vállalatokon belül ismét a munkavállalók javára billen el.
A végkimenetel a Reuters összeállítása szerint attól függ, hogy a szakszervezeti vezetők képesek-e reagálni az újabb generációk aggodalmaira.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.