A nagyokat már sikerült átverni, a DORA és a NIS azonban rendet vághat
Egyre inkább foglalkoztatja a vállalatokat az Európai Unióban, hogy miként fogja érinteni őket a NIS2 felülvizsgált kibervédelmi irányelv, illetve a pénzügyi szektor védelmének erősítését célzó rendelet, a DORA (Digital Operational Resilience Act). A NIS2 esetében a részletek még pontosításra várnak, a tagországok pedig csak később ültetik át a szabványokat a nemzeti jogba, miközben az EU-ban tevékenykedő cégeknek komoly munkát kell belefektetniük, hogy eleget tegyenek a jogszabályoknak.
Májusban rekordösszegű, 1,2 milliárd eurós (448,90 milliárd forint) bírságot kapott a Facebook-tulajdonos Meta az uniótól, miután nem tett eleget a szervezet arra vonatkozó kérésnek, hogy ne küldje át az európai polgárok adatait az óceánon túlra, amelyekhez ily módon az amerikai titkosszolgálatok is hozzáférhetnek.
A döntés értelmében a közösségi oldalnak öt hónapja van, hogy felhagyjon a jogsértő adattovábbítással, fél év után pedig be kell szüntetnie az EU-s polgárok adatainak tárolását az Egyesült Államokban.
Fotó: Shutterstock
Az IT Governance által közzétett jelentés szerint csak az elmúlt hónapban 98 adatsértést regisztráltak, amely több mint 98 millió személyes adat védelmét érintette. A Luxottica Group SpA – amely világelső a szemüvegkeretek gyártásában és forgalmazásában – végre eljutott oda, hogy elismerje a súlyos kibertámadás tényét. Az olasz cég neve elsősorban onnan lehet ismerős, hogy a többi között a Ray Ban, Persol, Ferragamo, Chanel, Versace, Prada, Vogue, Armani és D&G márkájú napszemüvegek forgalmazója. A zsaroló azzal fenyegetőzött, hogy ha nem fizetnek neki, eladja a társasághoz köthető 300 millió adatot tartalmazó listát. Később a hekkerek a Luxottica olaszországi és kínai gyárát vették célba olyannyira sikeresen, hogy le is kellett állítani a termelést.
Egyes szakértők úgy vélik, a jogsértések során több mint 77 millió e-mail-címet szerezhettek meg a csalók, így a nyomozásba az FBI-t is be kellett vonni.
Az IT Governance jelentése egyébként a Teslát is név szerint említi, mivel legalább 100 ezer egykori és jelenlegi dolgozója személyes adatait szerezték meg bűnözők, míg a portugálok azért kerültek képbe, mert az ottani kormány mégsem a Huaweijel képzeli el a közös jövőt. Eredetileg ugyanis a kínai konszern készülékeit használták volna az 5G-s mobil távközlési hálózatok bővítéséhez.
A technológiai fejlődés következtében világszerte felgyorsult a digitalizáció üteme a közelmúltban, ami tovább növeli a bűncselekmények lehetőségét az online térben, ennek hatására pedig ugrásszerűen megnőtt a kibertámadások száma. Ezért az Európai Unióban új jogszabályokkal cserélik le a korábbi irányelveket, hogy erősítsék a kibervédelmet. Ezek hasznos iránymutatást nyújtanak az érintett vállalatok számára a biztonság hatékony erősítésében, egyben további kötelezettségeket rónak rájuk.
Naponta egy magyar család eljátssza a vagyonát az internetes csalások miattLeginkább saját magunktól kell megvédeni minket, mert bedőlünk a kiberbűnözőknek, és mi utaljuk át a pénzünket, vagy adjuk meg a banki adatainkat. |
A NIS2 2023. január 16-án lépett hatályba, az EU tagállamainak pedig 2024. október 17-ig kell átültetniük a benne foglalt intézkedéseket a nemzeti jogba. A direktíva célja, hogy erősítse a kritikus infrastruktúrák kibervédelmét, és harmonizálja a különböző tagállamok kiberbiztonsági követelményeit, illetve az intézkedések végrehajtását. A NIS2 a kritikus szektorokban tevékenykedő közepes méretű és nagyvállalatokra vonatkozik, beleértve
- a közlekedési és energiaszektort,
- a banki és pénzügyi ágazatot,
- az egészségügyet, továbbá
- a digitális infrastruktúra területeit és a közigazgatást.
A DORA-rendelet 2023. január 16-tól van érvénybe, ám csak 2025. január 17-től kell alkalmazni, és a pénzügyi szektor ellenállóságát kívánja erősíteni a kibertámadásokkal szemben egy egységes követelményrendszeren keresztül. Húszféle pénzügyi szervezetre terjed ki, illetve
- a külső IT-kiszolgálóikra,
- beleértve a felhő-, digitális és adatszolgáltatást,
- a szoftverfejlesztést, valamint
- a támogatást (support) biztosító cégeket.
„Fontos figyelembe venni, hogy aki már most jól működő kibervédelmi rendszert épít ki, az jobban felkészül az új szabályozásokra, amelyek a következő években válnak számukra kötelező érvényűvé. A vállalatok ezzel nem csupán a szabályozásokat előzik meg, de a kiberbűnözőket is. Elemi érdekük már most foglalkozni a kérdéssel, folyamatosan napirenden tartani a témát és nyomon követni a legújabb fejlesztéseket, fejleményeket és trendeket. Nem kell megvárniuk, amíg törvénybe iktatják a jó gyakorlatokat. Az ugyanis a legjobb gyakorlat, ha szabályozás nélkül is gondoskodnak az erős védelemről” – foglalta össze Csendes Balázs, a BlueVoyant kelet-közép-európai és közel-keleti térségekért felelős értékesítési igazgatója.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.