EU-csúcs: Ukrajna, migráció és a pénz – Magyarország ellenzi a további költekezést

A ma délután kezdődő ülés egyik kulcstémája Ukrajna lesz. Olaf Scholz német kancellár tegnap „repedésekről” beszélt az orosz rendszerben a Prigozsin-lázadás kapcsán. 

A csütörtökön kezdődő csúcsról kiszivárgott egy megállapodástervezet, amely szerint az EU-vezetők egyetértenek abban, hogy „biztonsági kötelezettségvállalásokat” tesznek Ukrajna számára – ez a bekezdés állítólag Franciaország kérésére került be a szövegbe. A viták várhatóan már itt elkezdődnek, ugyanis néhány EU-tag – például Ausztria és Írország – nem NATO-tag, és katonailag semleges államnak számít. 

A befagyasztott orosz vagyon 

A csúcson megvizsgálják annak lehetőségét, milyen jogi utak állhatnak rendelkezésre arra, hogy felhasználják az orosz jegybank befagyasztott külföldi tartalékait. Ezek tetemes része a belga Euroclear bankban pihen. Az egyik lehetőség, hogy a tőke által a banknál megtermelt hozamot használják fel, a másik az, hogy befektetik és a hasznokból támogatják Ukrajnát. A kérdés azonban számos jogi problémát vet fel, ráadásul veszélyes precedenst is teremthet, így döntés nem várható. 

Tipikus róka fogta csuka helyzet ez, hiszen politikai oldalról is súlyos problémák mutatkozhatnak. A befagyasztott orosz vagyont, bár lehet, hogy nehéz felhasználni, de még nehezebb lesz elmagyarázni az adófizetőknek, hogy az ő pénzükből kell kifizetni a lebombázott ukrán infrastruktúra újjáépítését, miközben orosz dollármilliárdok állnak rendelkezésre. A Politico című lapnak adott interjújában 

A nyugati sajtó hajlamos a Prigozsin-lázadást a Putyin-éra válságtüneteként kezelni. Azzal érvelnek, hogy az oligarchák túl sok pénzt vesztettek a háborún, a katonai vezetés pedig azt kifogásolja, hogy nem elég agresszívek a katonai csapások. 

– mondta Michael McFaul, aki korábban Moszkvába akkreditált orosz nagykövet volt. Prigozsin bukása azonban éppen azt mutatja, hogy Putyin rendszere elég erős ahhoz, hogy kezelni tudja az ilyesfajta belső elégedetlenségeket. 

Fókuszban a migráció

A kiszivárgott hírek szerint a migráció kérdése a csúcs csütörtök esti vacsoráján kerül napirendre. Rágós falat lesz. Magyarország és Lengyelország elutasítja az EU új migrációs csomagját, amely a migránsok tagállamok közötti szétosztását célozza. A rendszerbe bevitt allokációs elv ugyanakkor csak még vonzóbbá teszi az EU-t. Ráadásul minimumcélszámok lettek meghatározva, amelyek a migrációs nyomás során emelkedhetnek. 

A magyar álláspont szerint két dolgot lenne fontos rendezni. Először is csökkenteni kell az EU-ba illegálisan érkező migránsok számát, másodszor meg kell szüntetni a menekültügyi rendszer visszaéléseit. S ha valaki benyújt egy belépési kérelmet az unió területére, amíg azt el nem bírálták, az adott embernek fizikailag az uniós határokon kívül kell maradnia.   

Magyarország szorgalmazza azt is, hogy a harmadik országokkal kötött migrációs megállapodásokat meg kell újítani, például a törökökkel kötött ilyen paktum az év végén lejár. Tisztázandó az is, milyen módszer alapján lehet eldönteni, hogy az, aki az EU-ba szándékozik belépni, menekült vagy gazdasági migráns. 

A bizottság költségvetés-bővítési terveiről a várakozások szerint érdemi vita nem lesz, a tagországok tanulmányozzák a javaslatot. Orbán Viktor miniszterelnök ezzel kapcsolatban már kifejtette álláspontját: a javaslat komolytalan és alkalmatlan a vitára.