Olyan magasak az energiaárak Németországban, hogy elsősorban a családi tulajdonban lévő cégek egy része már dolgozik a külföldre költözési terveken a német iparszövetség (Bundesverband der Deutschen Industrie – BDI) elnöke szerint.
Siegfried Russwurm a CNBC-nek adott interjúban „meglehetősen rossznak” minősítette a német energetikai állapotot, de szerinte a jelenlegi üzleti feltételek is akadályok „koktélját” teremtették a vállalatok számára.
Sok németországi székhelyű cégnek jól megy globálisan, de a saját hazájukban küszködnek
– fogalmazott. Az akadályok között említette a túlzott szabályozást és bürokráciát, valamint a lassú ügyintézést.
A vállalatok külföldre költözését szóba hozta kedden Robert Habeck gazdasági miniszter is a BDI berlini konferenciáján mondott beszédében. „Véleményem szerint Németország vonzó helyszín az új és a létező cégek számára is. Az alapanyagipar számára természetesen nagy nyomást jelentenek a magasabb energiaárak, de politikai döntéseket kell hozni” – mondta.
A CNBC ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy tavaly nagymértékben drágult az áram és a gáz egész Európában az ukrajnai háború miatt, és még mindig részben ez tartja makacsul magasan az inflációt. A német kormány májusban hozott nyilvánosságra egy tervet, amely szerint évente négymilliárd euró támogatást nyújtanak az energiaigényes iparágaknak, hogy legalább némileg mentesítsék ezeket a magas költségek terhe alól. (Egy euró 371 forint.) Habeck ezt a lépést akkor részben azzal indokolta, hogy azt akarják, az ipar Németországban maradjon.
Joachim Nagel, a német jegybank elnöke nem látja ilyen súlyosnak a problémát, áprilisban úgy vélekedett, hogy
az energiaválság „többé-kevésbé megoldódott”, az ország elég erős ahhoz, hogy talpra álljon a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború okozta kettős sokkból.
„A német ipar képes jól kezelni a helyzetet, véleményem szerint túljutnak ezen, és visszatérnek a világjárvány előtti szintre” – vélekedett.
A BDI azonban a hét elején kijózanító előrejelzést hozott nyilvánosságra Németországra idei gazdasági növekedésére vonatkozóan, stagnálást vár az előző évhez képest.
A 2,7 százalékos globális GDP-növekedés és a mi nullánk egyértelműen azt mutatja, hogy Németország lemarad
– hangsúlyozta hétfői közleményében Russwurm.
A statisztikai hivatal május végén közölt adatai szerint Európa legnagyobb gazdasága technikai recesszióba csúszott az első negyedévben, a GDP az eredetileg várt nulla százalék helyett 0,3 százalékkal zsugorodott. Az első három hónap eredménye alapján a Deutsche Bank közgazdászai csökkentették idei GDP-növekedési előrejelzéseiket, és recesszióra számítanak az egész évre vonatkozóan.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.