New York a legdrágább város – Hongkongot taszította le a trónról

Az ECA International adatszolgáltató és tanácsadó cég legfrissebb Megélhetési költségek című kutatása 120 ország 207 települését rangsorolta az ott tartózkodó külföldiek által leggyakrabban vásárolt napi termékek és szolgáltatások kosara alapján. Ez azt jelenti, hogy megvizsgálták többek között az élelmiszerek, a közüzemi szolgáltatások, a tömegközlekedés, az autózás, a vendéglátás, a háztartási, a ruházati és az elektromos cikkek árát. A kutatás egyben az anyacégek vezetőinek is segítséget nyújt: pontosan meg tudják határozni, hogy külföldi alkalmazottaik milyen költségekkel szembesülnek. 

Melyek Európa legdrágább városai?

Az európai városok vegyesen teljesítettek. Az euróövezet városainak 61 százaléka, míg a tágabban vett európai városok 54 százaléka előrébb került a megélhetési költségek rangsorában, azaz drágult. Franciaország a kivételek közé tartozik, mivel a vizsgált francia városok mindegyikében valamivel alacsonyabb volt az infláció, mint sok más, eurót használó helyen.

Nem úgy a norvég és a svéd települések, amelyek átlagosan tíz helyet zuhantak a gyengébben teljesítő devizák miatt. London kivételével az Egyesült Királyság összes vizsgált városa is hátrébb került a globális rangsorban, annak ellenére, hogy a megélhetési költségek helyben is érezhető válságot okoznak.

Genf továbbra is a legdrágább hely Európában és a harmadik legdrágább a világon a külföldiek számára.

„A megélhetési költségek rangsorát két tényező befolyásolja: az árak és a valutaaárfolyamok. Még ha az árak gyorsan emelkednek is, mint Európa nagy részén, egy város olcsóbbá válhat az odalátogatók számára, ha gyengül a nemzeti valutája. Ez a helyzet a norvég és a svéd városok esetében, ahol az inflációs ráta 10 százalék körül tetőzött, de a pénznemük gyengülése miatt átlagosan 10 helyet zuhant a pozíciójuk” – magyarázta Steven Kilfedder, az ECA International termelési vezetője.

Milyen hatása van az orosz–ukrán háborúnak?

A nyugati szankciók ellenére az orosz rubel árfolyama az elmúlt évben felértékelődött, így Moszkva 37 helyet javítva a világ 25. legdrágább helyére került.

A szállásköltségek megugrottak azokon a helyeken, ahová sok ukrán menekült érkezett – Lengyelországban 25-50 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak.  

A háborúval elvben egyet nem értő, valamint a mozgósítás elől menekülő oroszok pedig Dubajban, Jerevánban, Nicosiában és Tbilisziben hajtották fel a szállásdíjakat. A grúz város 65 helyet felugorva a 102. helyre került a rangsorban. A legtöbbet azonban egy török város ugrott előre.

Itt az árak 80 százalékkal emelkedtek. Kilfedder ezt már nemcsak az ukrajnai háború hatásával, annál inkább a május végén újraválasztott elnök, Recep Tayyip Erdogan gazdaságpolitikájával magyarázza. Mindehhez hozzájárult a februári törökországi földrengés után kitelepítettek megnövekedett szálláskereslete is, és az egekbe törő infláció.  

Egyre drágább Észak-Amerika a külföldieknek

Az Egyesült Államokban az összes város rangsora feljebb lépett a ranglistán idén, elsősorban az amerikai dollár erősödése és a bérleti költségek jelentős emelkedése miatt. A felmérés szerint New York egy helyet előre lépve az első helyre került, míg San Francisco négy helyet ugrott előre, most a 7. helyen áll. 

A kanadai Vancouver pedig még mindig a legdrágább város az országban, amely három helyet javított, és most a 30. helyen áll.  

A régióban a leginkább azonban Mexikóváros drágult, amely a listán 50 helyet ugrott előre, és a világ 92. legdrágább városa lett. A peso erősödése és a magas infláció miatt a település jelentősen megdrágult a külföldieknek.

A dél-amerikai Buenos Aires nyolc helyet javítva a világ 29. legdrágább helyévé vált. A városban megduplázódtak az árak a márciusig tartó egy év alatt, amit a peso mélyrepülése és a feketepiac virágzása okoz, rámutatva az argentin gazdaság törékenységére. 

Hol állnak az ázsiai városok a ranglistán?

A jelentés megállapította, hogy a vizsgált ázsiai városok túlnyomó többsége visszaesett a rangsorban az ott tapasztalható alacsonyabb infláció miatt. Tehát az Ázsiába érkezőknek az élet viszonylag olcsóbb, mint a világ többi részén.

Ez történt Hongkongban is. Habár az áruk és a szolgáltatások költségei ott többéves csúcsra törtek, a szállásköltségek csökkentek. Mivel a városállam megemelte a jelzálogkamatait, a hitelek drágultak, a lakásárak pedig októberben ötéves mélypontra zuhantak.

Ázsia második legdrágább helye Szingapúr, amely nyolc hellyel lépett feljebb egy év alatt. A felmérés szerint a városállam globálisan az ötödik legdrágább hely, és ez az első alkalom, hogy bekerült az első öt közé. Az ECA szerint az előrelépést elsősorban a gyorsan emelkedő szállásköltségek okozták. A magánbérlakások havi bérleti díja elérte a 2600 dollárt, ami messze a legmagasabb a világon. Ezt az hajtotta, hogy a Covid–19 miatti korlátozások lazítása növelte a  keresletet, de a kínálat ezt nem követte le.

Kína viszonylag későn oldotta fel a járvány miatti korlátozásokat, emiatt az infláció más régiókhoz képest alacsonyabb. A jüan gyengébb az amerikai dollárral szemben, mint tavaly volt, így a kínai városok relatíve olcsóbbá váltak – magyarázta Lee Quane, az ECA International ázsiai regionális igazgatója. Ugyanez történt Japán esetében is. Tokió, amely az elmúlt öt évben globálisan az első ötben szerepelt, az idei listán öt helyet esett vissza.

A legdrágább ázsiai városok sorrendben: Hongkong, Szingapúr, Tokió, Sanghaj, Kuangcsou, Sencsen, Peking, Tajpej.