Oroszországi startupok hanyatlása – hatnak a szankciók?
Drámaian visszaesett Oroszországban az új dinamikus vállalkozások, a startupok száma. Ami azért is aggasztja a Kremlt, mert ők a jövő élenjáró technológiájú vállalatainak a magjai, vezetőik között a fiatalok játsszák a döntő szerepet. A kockázati tőke forrásai a nyugati szankciók folytán – legalábbis nyugaton – elzáródtak az oroszországi kezdő vállalkozások előtt. Az alternatíva egyelőre nem körvonalazódik. A keleti, kínai befektetők nem tolongnak, hogy oroszországi startupokba fektessék a pénzüket.
Fotó: xtock
„Egy kis piac nagy esése” – ez a címe a Vedomosztyi gazdasági lap online változata cikkének. Ebből kiderül, hogy a moszkvai vezetés nagy reményeket fűzött a nyugati szankciók hatását mérséklő ellenoffenzívájában (importhelyettesítés címszó alatt fut) a startupokhoz, amelyektől a kulcsfontosságú tech-ágazatokban, az informatikában, a mesterséges intelligencia-elemek alkalmazásában áttörést vártak.
Pénzszűke
Ehelyett a Vedomosztyi forrásai szerint tavaly a startupokba áramlott kockázati tőke 83 százalékkal csökkent az „utolsó békeévhez”, 2021-hez mérten. Sovány vigasz, hogy a visszaesés globális tendenciát tükröz, ám a világ számos más részén a hanyatlás mértéke messze az oroszországi alatt maradt. A globális korlátozó tényezőkhöz sorolja Anton Usztyimenko befektető vállalkozó, aki a B1 tech-szektor szolgáltató részlegét vezeti, hogy
az orosz befektetők előtt bezárultak Nyugat-Európa és Amerika tőkeforrásai és a közel-keleti, ázsiai és latin-amerikai pénzpiacokba vetett remények egyelőre nem váltak tényekké.
Az idei évre vonatkozó, élénkülést prognosztizáló várakozások eddig nem jöttek be, és a startupokba várható beruházások mértéke sem valószínű, hogy eléri a félmilliárd dollárt – jelzi a Vedomosztyi szakértőkre, a Baza VC (új vállalkozásokat kereső és a startupokra vonatkozó statisztikákat összegyűjtő, elemző oroszországi szájt) startupokra vonatkozó felmérésére hivatkozva. Ami nagyjából a fele annak, amennyi kockázati tőke az utóbbi három esztendőben évente beáramlott a három kis balti államba.
Tavaly a mesterséges intelligencia-elemeket alkalmazó oroszországi üzleti szféra, az ezzel foglalkozó startupok voltak talán a legvonzóbbak a befektetők számára, akik mégis mindössze 159 millió dollárt invesztáltak beléjük.
Ebből is 108 milliót az első tíz startupba fektettek be. Közülük is az egyik legsikeresebb a 2014-ben Amerikában egy orosz tudós által alapított Insilico Medicine biotech startup, amely új alapokon gyártott gyógyszerekkel jelentkezett a piacon. A cégnek van egy oroszországi alvállalkozása, amely Szkolkovoval (az OF új technológiákat kidolgozó központjával) áll kapcsolatban.
Bizonytalanság és kivárás
A baza.vc szájt szerint Oroszországban erősen visszaesik az idén a startupok felvásárlása, más cégekkel való összeolvasztása (M&A) is. Pedig Oroszországon belül is sokaknak lenne befektetendő tőkéje, amely, mint Alekszej Moszolov, a Baza VC alapítója megjegyzi, „el van zárva”. A kulcsszó: a bizonytalanság. Ebben a helyzetben inkább a pénzükön ülnek és kivárnak. Az oroszországi elemzők többsége e tekintetben nem remél javulást a következő 2-3 évben sem.
Velük ellentétben Vitalíj Paljohin, a Szkolkovo Startup Akadémia vezető előadója az oroszországi kockázati tőkepiac élénkülésére számít. Két okot említ: a külföldi cégek Oroszországból való távozása új piaci szegmenseket nyit meg, valamint
a külföldi startupokba beruházott oroszországi pénzek gazdái egyre inkább aggódnak a befektetett pénzük miatt és várhatóan visszatérnek az orosz piacra.
A helyzet megszólalásra késztette az egyébként hallgatag Mihail Misusztyin kormányfőt is, aki ezúttal az informatikai importhelyettesítés nagyágyúit vette célba. A minapi, Nyizsníj Novgorodban tartott digitalizálási tanácskozáson viszont kiemelte: tavaly az informatikai technológiák (IT) eladásai, szolgáltatásai elérték a 2200 milliárd rubelt (mintegy kilencezer milliárd forintot), ami 23 százalékos emelkedés 2021-hez mérten.
Az IT-szakemberek átlagfizetése 18,6 százalékkal 135 500 rubelre (mintegy hatszázezer forintra) nőtt.
Ugyanakkor kiemelte az egyenlőtlenségeket. Míg egyes ágazatokban a „nagyágyúk” élen jártak az importhelyettesítő saját IT-megoldások finanszírozásában (Roszatom, Aeroflot, Iter RAO, Államvasutak), addig egész ágazatok e tekintetben elaludtak. Negatív példaként a kormányfő a gyógyszer-, élelmiszer- feldolgozóipart, a növénytermesztést hozta fel.
Balti bonanza
Összehasonlításképpen:
a startupok az 2018–2021-es időszakban 3,65 milliárd dollárnyi tőkét vonzottak be a Baltikum három parányi államába.
Két, példásan sok pénzt mozgósító és Magyarországon is ismert ilyen vállalkozásuk van. Az észtországi bázisú személyszállítási és házhoz szállítási Bolt a maga kétmilliárd dollárjával magasan vezeti a baltiak listáját. A második helyezettet, az online használtruha-kereskedő, közvetítő, litvániai székhelyű Vintedet pedig a befektetők csaknem 600 millió dollárnyi beruházással támogatták, írja a Crunchbase nevű, a kockázati tőkemozgásokat figyelő, elemző cég honlapján megjelent cikk.
A volt szovjet tagállamok többi csoportja meg sem közelíti a balti Hármak kiváló eredményeit. Ukrajnánál mentségül szolgál, hogy az egyik legfontosabb egykori szovjet tagállam háborúban áll a Szovjetunió hivatalos örököseként számon tartott, és Ukrajnára 2022-ben rátámadt Oroszországi Föderációval (OF). A legjelentősebb ukrajnai startupok tízmillió dolláros nagyságrendű kockázati tőkebefektetéseket találtak – ami igen csekély invesztíciós hajlamra utal. Ugyanez a nagyságrend érvényesül a Dél-Kaukázusban (Grúziában, Örményországban, Azerbajdzsánban), vagy a természeti erőforrásokban roppant gazdag Közép Ázsia öt „sztánjában” is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.