Svédországból üzenik: 251 ezer magyar életét menthették volna meg, de az EU nem hagyta

Csaknem hárommillió európai lakos életét menthették volna meg az Európai Unió vezetői 2000 és 2019 között, ha más tagállamok is bevezetik Svédország füstmentes, ártalomcsökkentő stratégiáját a dohányzásban – áll egy nemzetközi szakértők által készített tanulmányban, amelyet a Smoke Free Sweden (SFS) mozgalom varsói eseményén tettek közzé. A dokumentum alapján csak Magyarországon 251 ezren éltek volna tovább, legalábbis akkor, ha az intézkedések hatására itthon is ugyanúgy alakulnak a mutatók, mint a skandináv országban.

Az első, Stockholmban közzétett jelentésről a Világgazdaság is beszámolt, az elemzésben elsősorban arra koncentráltak, hogy a svédek minden fontos mutatóban messze verik az Európai Uniót, a készítők szerint főképp a snüssznek és az ártalomcsökkentést biztosító termékeknek, például a nikotint tartalmazó, de égés nélküli, hevítéses technológiával működő eszközöknek hála.

Svédország hátát nézi az Európai Unió

Érdemes felidézni a svédek elképesztő útját: az 1980-as években még a lakosság 35 százaléka cigarettázott, 2008-ban 15 százalék, míg a legfrissebb adatok már csupán 5,5 százalékot mutatnak, így

A WHO akkor tekint így egy országra, ha a lakosság kevesebb mint 5 százaléka cigarettázik – az Európai Unió elvárása, hogy valamennyi tagja 2040-re füstmentessé váljon, ám az EU-s átlag momentán 23 százalék.

A kutatások alapján a svédeknél az EU-átlaghoz képest csaknem 40 százalékkal alacsonyabb a halálozási arány a dohányzással összefüggő betegségekben, és a rákos megbetegedések, illetve a daganatok okozta halálozás számában is Svédország az utolsó – sajnos Magyarország az első. Az SFS által meghívott neves orvosok és kutatók szerint annak köszönhetők ezek a számok, hogy a svéd kormány kevésbé káros alternatívát kínált azoknak a dohányosoknak, akik a nyilvánvaló egészségügyi kockázat ellenére sem hajlandók leszokni. Eközben azt is hangsúlyozzák, hogy az európai politika hatalmas hibát követ el, amiért nem a tudományos tények alapján hoz döntést bizonyos dohányipari termékek engedélyezéséről vagy betiltásáról.

A nullaszázalékos kockázat elérhetetlen

A snüsszt egyébként hivatalosan azért tiltották be az Európai Unióban, hogy ne jelenhessen meg egy újabb dohánytermék a tagországokban – a svédek a csatlakozáskor kivételt kaptak. Más országban, így Magyarországon tiltott az árusítása, csupán dohánymentes nikotinpárna kapható. Az EU döntésével kapcsolatban egyöntetű volt a többek között Új-Zélandról, Dél-Afrikából, Svédországból vagy épp Görögországból érkező szakértők véleménye: logikátlan és kizárólag politikai indíttatású, semmiféle szakmai érvvel nincs alátámasztva.

A neves görög kardiológus, Konsztantinosz Farszalinosz elmondta, újra és újra meg tud döbbenni azon, hogy

„Sehol sem lehet elérni a nullaszázalékos kockázatot. Ha kilépek az ajtón, akkor is van esély, hogy meghalok. De a kockázat minimalizálása igenis lehetséges, rendelkezésre áll a megfelelő technológia, az Európai Unió mégsem tesz semmit” – jelentette ki indulatosan Konsztantinosz Farszalinosz.

A cigaretta a koronavírusnál is halálosabb

A varsói szakmai fórumon felidézték, a koronavírusban eddig kevesebb, mint hétmillióan haltak meg, miközben a cigaretta szövődményeibe évente nyolcmillióan,

Delon Human, a jelentés egyik szerzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a WHO és az Európai Unió adatai, azaz független szervezetek által közzétett statisztikák alapján készült el az SFS dokumentuma, tehát nem saját felmérések összeollózásáról van szó. A neves szakember úgy véli, ez egy erős üzenet a WHO-nak és az EU vezetőinek, hogy tanulmányozzák Svédország ártalomcsökkentési stratégiáját, majd vezessék be minél több országban.

Kiemelte, nincs idő késlekedni, hiszen mindennap feleslegesen halnak meg a cigaretta káros hatásai miatt azok az emberek, akik nincsenek tisztában az alternatívákkal, vagy nem érhetik el ugyanolyan könnyen, mint a cigarettát.