Totális fordulat az LNG-piacon, vége a versenyfutásnak
A múlt nyár óta eltelt tizenkét hónap alatt nagyot fordult a világ a cseppfolyós földgáz (LNG) piacán: míg egy éve Európa minden pénzt megadott akár egyetlen csepp nyersanyagért, kiszorítva sok szegényebb országot, ma pedig az egyik fő beszállító – Katar – már roppant kedvező feltételekkel értékesítette a nyersanyagot Bangladesnek. A háttérben az erősödő verseny áll. Az arab ország azért biztosított hosszabb fizetési időt, és azért kínált rövidebb távú szerződést a dél-ázsiai szegény országnak, mert az eddigieknél nagyobb az esélye annak, hogy „alá ígér” az Egyesült Államok piacszerzés céljából.
Persze Katar sem jár rosszul.
A fejlődő országok energiaigénye magas, de képtelenek tartani a megszokott fizetési feltételeket. Katar sem tétlenkedik, a világ legnagyobb LNG-beruházásait építi, ezáltal
2027-re 60 százalékkal nőhet a globálisan piacra kerülő mennyiség.
Ugyanakkor eddig csak a friss kapacitások töredékét kötötte le. Az arab országról közismert, hogy szigorú feltételekkel köt ellátási szerződéseket, ami néhány európai, és japán vevőt eltántorított az arab országgal való üzleteléstől. Katar most enyhített a feltételeken, és néhány ázsiai országnak húsz évnél rövidebb időre szóló szerződéseket is aláír. A Bangladessel kötött szerződés tizenöt évre szól, az LNG árát pedig a Brent olajfajtához kötötték: egymillió brit hőegység egyenértékért egy hordó Brent piaci árának 12,6 százaléka plusz 50 centet kell fizetniük. Ez kevesebb, mint a tavaly jellemző ár.
Többen sorban állnak a katari LNG-ért. Így például szívesen tárgyalóasztalhoz ülne Kína, India, Pakisztán is egyeztetni a lekötött mennyiség növeléséről.
Szaharai áram jöhet Európába
Észak-Afrika már évek óta az egyik fő beszállítója Európának fosszilis tüzelőanyagból. „Nincs új a nap alatt” – szokták mondani, és ez a szállóige a mostani helyzetre is érvényes azzal a különbséggel, hogy immár nem a fosszilis energiahordozókat, hanem a kész elektromos energiát vásárolhatja az öreg kontinens.
Az afrikai hőséget és sok napos órát kihasználó naperőművek által megtermelt áramot tenger alatti kábeleken juttatnák el az energiaéhes mediterrán térségbe.
Görögország, Olaszország, Spanyolország, de még az Egyesült Királyság is keresi a lehetőségét a sivatagból származó energia „átvezetésére”. Jó példa már van: 1997 óta a Gibraltári-szoroson átívelő vezetékek segítségével a spanyol és a marokkói hálózatot már összekötötték, jelen pillanatban ez az egyetlen ilyen működő projekt. Ugyanakkor a közműcégek és a vállalkozások legalább fél tucat hasonló megoldást kutatnak, illetve támogatnak. A legegyszerűbb elképzelés a már meglévő Marokkó–Spanyolország-vezeték bővítése volna.
A legnagyobb projekt egy az Atlanti-óceán marokkói partvonalától induló, több mint 3 ezer kilométer hosszú vezetékrendszer volna, amely egészen Dél-Angliáig húzódna.
Ez a projekt lesz az első, amely rádöbbenti a világot az elektromos energia nagy távolságokra történő átvitelének hatalmas előnyeire
– jelentette kiSimon Morrish, az Xlinks, az Egyesült Királyságban futó kábeleket tervező cég vezetője.
Komolyan gondolják
Csak áprilisban 30 milliárd fontot költöttek el erre az ötletre, igaz, ez a töredéke a nap- és szélenergia kiaknázására fordított összegnek. A projekt teljes költsége elérheti a 22 milliárd fontot, miután négy különálló, párhuzamosan futó kábelt telepítenek. Morrish szerint 2030-ban elindulhat a kivitelezés, feltéve, ha a kormányok is hozzájárulnak a munkákhoz.
A rendszer körülbelül 7 millió lakás áramellátására elegendő kapacitással rendelkezik majd, ami segít az Egyesült Királyságnak elérni a nulla szén-dioxid-kibocsátást.
Az útvonal hossza miatt az általa szállított energia mintegy 13 százaléka lehet veszteség. Szakértők szerint azonban egyetlen vezeték kiépítésénél kedvezőbb lenne, ha az egész észak-afrikai rendszert integrálnak az európaiba. Ez ugyanis nagyobb mértékben növelné az energiabiztonságot is.
Kétirányú összeköttetéseket is terveznek, ami lehetővé tenné, hogy ha az európai rendszerben van többlet, akkor azt Afrikába „küldjék”.
A tervek szerint Marokkó 2027-ben kezdi el a Portugáliával való összeköttetés kiépítését, Egyiptom és Görögország tárgyal egy Cipruson keresztüli kábelről, és hasonló összeköttetéseket terveznek Tunéziából és Algériából Olaszországba.
A szakértők abban nagyjából egyetértenek, hogy a kétirányú összeköttetések szerencsések: ha például az Északi-tengeren csendes az idő, azaz az ottani szélturbinák alig termelnek áramot, attól még ragyogó napsütéses idő lehet a sivatagban, azaz nagy mennyiségű energiát állíthatnak ott elő.
Kell még energia Európának?
Egészen rövid távon nézve, kedvezően alakulhat a június az európai energiafelhasználás szempontjából. Hosszabb távon a válasz az, hogy természetesen igen. A rendszerben sok kockázat van, például az ipar felpörgése nyilván az energiafogyasztás növekedését is magával húzza. Az időjárás szeszélyes: ugyan egyre inkább enyhének mondható, mégis vannak kiugrón hideg időszakok Európa-szerte. Nem is beszélve a felmelegedésről, a városi hőszigetjelenségről, a terjedő klímahasználat áramfogyasztásáról.
A júniust például a gyér klímahasználat mentheti meg.
Az előrejelzések szerint ugyanis Európa legnagyobb részén az átlagosnál hűvösebb lehet az időjárás az elkövetkező hetekben, így tehát kevesebbet fognak hűteni, ami visszafogja az energiafogyasztást is, elsősorban a mediterrán országokban – írta a Bloomberg szakértője.
Andreas Gandolfo szerint az alacsonyabb kereslet a régióban felerősítheti a megújulók szerepét az energiamixben, és csökkentheti a drágább, káros tüzelőanyagoktól, például a széntől való függést. Jó példa Németország, ahol a szezonális átlagos mennyiség mindössze fele fogy szénből. Májusban a napelemek több energiát termeltek, mint a szén égetésével előállított energia mennyisége.
A napsütéses és szeles idő tovább csökkentheti a gázkeresletet Európában is, így a gáz piaci ár tovább eshet. Érdemes felidézni, hogy a TTF-gáz ára most 26 eurón áll megawattóránként, míg múlt augusztusban a 330 eurót is elérte.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.