Az amerikai csipipar visszavenne a Kína elleni szigorból

A tisztviselőkkel folytatott hétfői megbeszéléseken az amerikai csipgyártók vezetői a kormányzati támogatások felgyorsítását kérték, valamint arról győzködték a politikusokat, hogy ne vezessenek be további szankciókat a kínai félvezetőipar ellen. A vezérigazgatók attól tartanak, hogy a Kínába irányuló értékesítésre és a kapcsolódó berendezésekre vonatkozó új korlátozások elvágják őket a legnagyobb piacuktól, valamint végső soron aláássák az Egyesült Államok vezető szerepét az iparágban.

A találkozón Gina Raimondo kereskedelmi miniszter, Lael Brainard, a Nemzeti Gazdasági Tanács igazgatója és Jake Sullivan, a Nemzetbiztonsági Tanács igazgatója vett részt, míg az iparágat az Intel, a Qualcomm és az Nvidia vezérigazgatói képviselték névtelenségüket kérő források szerint. A Reuters kérdéseire egyik fél sem reagált, azt pedig nem tudni, hogy a csipgyártók érvei mennyire hatottak a politikusokra.

Ehhez kapcsolódik, hogy tegnap a félvezetőipar legerősebb lobbicsoportja (Semiconductor Industry Association, SIA) felszólította a Biden-kormányt, hogy tartózkodjon a további korlátozásoktól. A SIA szerint az intézkedések azzal a kockázattal járnak, hogy csökkentik az amerikai félvezetőipar versenyképességét, megzavarják az ellátási láncokat és jelentős piaci bizonytalanságot okoznak, miközben Kína megtorlóintézkedéseivel is számolni kell.

A lobbicsoport azt is kérte Washingtontól, hogy a jövőben egyeztessen az iparág szereplőivel, mielőtt döntést hozna. Az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője szerint a szabályok célja annak elérése, hogy az amerikai technológiákat ne használják olyan módon, hogy azzal veszélyeztessék az ország nemzetbiztonságát.

Hozzátette: az eddigi lépéseket jól átgondolták, bár ezzel a SIA aligha ért egyet. Tavaly Kína 180 milliárd dollár értékben vásárolt félvezetőket, ami az 555,9 milliárd dolláros összértékű globális csippiac több mint egyharmada a SIA szerint.

Az amerikai–kínai kereskedelmi és gazdasági háborút még Donald Trump robbantotta ki 2018-ban, ennek során Washington korlátozta a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához és szuperszámítógépekhez használható csipek exportját, valamint a félvezetők gyártásához szükséges, amerikai technológiát tartalmazó berendezések Kínába szállítását. 

Sőt, a Biden-kormány azt fontolgatja, hogy a felhőszolgáltatások lízingelését is megtiltaná a kínai MI-vállalatoknak, valamint további intézkedések is felmerültek.

Az utóbbi időben Washington többtucatnyi kínai céget helyezett feketelistára: az úgynevezett Entity-listán szereplő vállalatok nem vásárolhatnak technológiát és alkatrészeket amerikai beszállítóktól, csak ha engedélyt kérnek és kapnak rá. Peking mindig elítélte a lépéseket, majd májusban váratlanul megtiltotta az ország kritikus információs infrastruktúráját üzemeltető cégeinek, hogy az amerikai csipipari óriás, a Micron termékeit vásárolják. Két hete pedig két ritkaföldfém, a gallium és a germánium exportját korlátozta.

A két nyersanyag exportőreinek a kereskedelmi minisztériumtól kell engedélyt kérniük, ha folytatni kívánják a tevékenységüket, és ezen folyamat alatt a vásárlóikat is meg kell nevezniük, ahogy azt is, hogy azok mire használnák a fémeket. 

A gallium és a germánium fontos összetevője a napelemeknek, lézereknek, éjjellátóknak és a csipeknek, így Kína válaszlépése megnehezíti az európai zöldátállást, és összezavarja a csipellátási láncokat.