BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
On 13th February, 2023. Tango Bravo displayed at Aero India airshow.

India száműzi a kínai alkatrészeket a hazai drónokból

A világ két legnépesebb országa évtizedek óta fagyos viszonyt ápol, a hadseregét modernizáló India pedig nem akar kínai alkatrészeket látni a hazai gyártású drónokban. A tilalom azonban megnöveli a gyártási költségeket.

India a biztonsági résekkel kapcsolatos aggodalmak miatt megtiltotta a katonai drónok hazai gyártóinak, hogy Kínában gyártott alkatrészeket használjanak névtelenségüket kérő források szerint. Új-Delhi az intézkedéssel kiterjeszti a megfigyelődrónokra vonatkozó, 2020-tól fokozatosan bevezetett importkorlátozásokat.

On 13th February, 2023. Tango Bravo displayed at Aero India airshow.
Fotó: Shutterstock

A Reuters által átnézett jegyzőkönyvek szerint az indiai katonai tisztviselők két februári és márciusi, dróntendereket megvitató találkozón azt mondták a potenciális ajánlattevőknek, hogy az Indiával közös szárazföldi határokkal rendelkező országokból származó felszerelések vagy részegységek biztonsági okokból nem fogadhatók el. A források elárulták: 

a szomszédos országok alatt valójában Kínát értették, hiszen csak ott készülnek ilyen eszközök.

India több mint 19,7 milliárd dollárt különített el a katonai modernizációra 2023–2024-ben, amelynek 75 százalékát a hazai iparnak tartják fent. Az elemzők szerint a kínai alkatrészekre vonatkozó tilalom azonban megnöveli a katonai drónok helyi gyártásának költségeit, mivel a cégek kénytelenek máshonnan beszerezni az alkatrészeket. Az indiai hadsereg egyik beszállítója elárulta: az ellátási láncban lévő áruk 70 százaléka Kínában készült, így a pótlás nehéz és drága feladat lesz.

A kínai kereskedelmi minisztérium, amely a múlt héten exportellenőrzést jelentett be egyes drónokra és drónokkal kapcsolatos berendezésekre vonatkozóan, nem válaszolt az amerikai hírügynökség kérdéseire. Nem India az első állam, amely hasonlóan cselekszik: az amerikai kongresszus 2019-ben megtiltotta a Pentagonnak, hogy Kínában gyártott drónokat és alkatrészeket vásároljon vagy használjon.

A világ két legnépesebb országa évtizedek óta fagyos viszonyt ápol, kapcsolatukat területi viták nehezítik meg, 1962-ben egy kisebb háborút is vívtak egymással, ami Peking győzelemével zárult, így Kína megszerezte Akszáj Csint. A vitatott himalájai határvonal mentén az elmúlt években indiai és kínai katonák rendszeresen összeverekedtek, botokkal, kövekkel és puszta kézzel estek egymásnak. Ezeket rendszerint tárgyalásos úton rendezi a két atomhatalom.

Rákapcsolhatnak az orosz dróntervezők

Moszkva egyre inkább ráébred, hogy elaludta a hadviselésben egyre nagyobb szerepű drónkorszak beköszöntét. Emiatt is kényszerül Teherán támogatását igénybe venni, és viszonylag olcsó iráni katonai, csapásmérő dróntömegtermékekkel (Sahid 131/136, oroszországi nevük Gerány) elárasztani, kifárasztani az ukrán légvédelmet. A novorosszijszki incidens után lendületet kaphat a dróntervezés, a mérnököknek jókora hátrányt kell ledolgozniuk.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.