Itt a vég, már az arabica sem a régi
A brazilok tavaly év vége óta a prémiumkategóriában jegyzik az úgynevezett mosatlan vagy természetes arabica kávészemeket is, vegyítve a legfinomabb, mosott arabicával. Ezt azért tehették meg, mert a gazdálkodók javítottak a mosatlan és a félig mosott kávéik ízén.
Fotó: Shutterstock
A mosott és a mosatlan (természetes) kávébabok között az a különbség, hogy utóbbi esetében a gyümölcsöt először egészben megszárítják, és csak utána vonják ki belőle a babot. Prémiumminőséggel csak a mosott szemeket jelzik, azaz amelyekről a kávé vörös gyümölcsét vízzel eltávolították. Az Afrikából, Kolumbiából, Közép-Amerikából és Peruból származó mosott babokat régóta nagyra értékelik a kiváló ízük miatt.
Mi történik a kávé világpiacán?
A félig mosott minőségű babot az Intercontinental Exchange (ICE) 2013 óta engedi a raktárjaiba, hogy azokat a prémiumminőségű arabicáról kötött szerződések fedezésére használhassák a kereskedők. A brazil kávéexportőrök szövetségétől (Cecafe) és több kereskedőtől is a Reuters úgy értesült, hogy tavaly év vége óta már a mosatlan babokat is felhasználják a mosottakkal együtt keverék előállítására. Mivel az ICE annyit ír elő, hogy a termékben nem szabad a mosatlan ízvilágnak megjelennie, a termelők keverékekben használhatják az ilyen termést is.
Ezzel kissé megváltozik a termék íze, ám a mosatlan szemek ízvilága nem köszönhet vissza, ugyanis azt az ICE tiltja.
Tekintettel arra, hogy az ICE az íz alapján hagyja jóvá az árut, ha a mosatlant a prémiumminőségű babbal keverik, gyakran nem tudják megállapítani, hogy természetes babszemek is kerültek-e az áruba.
A világ arabicatermésének csaknem felét Brazília adja, amely nagyüzemi szinten termeszt, és ahol a legtöbb kávébabot géppel takarítják be. Jelenleg az ICE raktárkészletének 30 százaléka Brazíliából származik. A hírügynökségnek négy kereskedő úgy becsülte, hogy ennek jelentős része mosatlan minőségű. Marcio Ferreira, a brazil kávéexportőrök szövetségének elnöke pedig arról tájékoztatott, hogy viszonylag kevés nemzeti kávé kerül az ICE raktárjaiba, mivel a gazdálkodók általában magasabb áron értékesíthetik a fizikai piacokon. Mivel az ICE az utolsó mentsvár a többletkávé értékesítésére, a brazil kávé miatt eshet az ár.
Fotó: Shutterstock
A kereskedők és kávépiaci szakértő is azzal számolnak, hogy
a vegyes minőségű brazil kávé tőzsdére vitele és a robusta térnyerése miatt átalakul a kávépiac szerkezete, és hosszú távon csökkennek az árak.
Az ICE arabica határidős ára 1,75 dollár volt fontonként (0,45 kilogramm) 1980 elején, ami nominálisan több mint 10 százalékkal magasabb a mai szintnél. Az inflációval korrigálva a kávé ára négy évtizede körülbelül 8 dollár per fontnak felelt meg. A hírügynökség számításai szerint
az ár negyven éve 500 százalékkal volt magasabb a mainál.
Mivel a brazil kávé 2020-tól egyre nagyobb mértékben megjelenik az ICE készleteiben, a kisebb arabicatermelők egyre nagyobb nyomás alá kerülnek. A latin-amerikai és az afrikai gazdálkodók meredek, árnyékos lejtőkön termesztenek, ahol nem alkalmazhatnak gépeket a betakarításra. Ezeknek a gazdálkodóknak a termelékenysége arányosan egyre nagyobb mértékben csökken a brazilokéhoz képest. A közép-amerikai kistermelőknek már a mai árakon is nehéz nyereségesnek lenni, mivel nem tudnak méretgazdaságosan termelni.
Nagyot emelkedhet a kakaó és a kávé ára az El Nino miattAz El Nino nevű trópusi éghajlati jelenség az év második felében fejtheti ki hatását, ami a kávé, a pálmaolaj és a kakaó árának jelentős növekedését idézheti elő. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.