Az európai fogyasztók komolyan aggódnak az infláció miatt, amelyet hosszú távú problémának tartanak. A megkérdezettek mintegy 75 százaléka mondta azt, hogy többet költ élelmiszerre, mint öt évvel ezelőtt. A válaszadók közel 70 százaléka a rezsi miatt nyúlt mélyebben a pénztárcájába – derül ki az ING nyolc európai országot (Németország, Belgium, Lengyelország, Hollandia, Törökország, Románia, Luxemburg, Spanyolország) érintő felméréséből.
A közlekedés (benzin, valamint a tömegközlekedési bérletek, jegyek ára) kapcsán több mint 55 százalék számolt be drágulásról. Az emberek nem bíznak a kormányok és a jegybankok intézkedéseiben, ahogy a bázishatásban sem: közel kétharmaduk úgy nyilatkozott, hogy öt év múlva is többet fizetnek majd az élelemiszerekért, míg a rezsi kapcsán mintegy 60 sázalék válaszolta ezt. A közlekedés több mint 50 százalék szerint lesz még drágább a jövőben.
A saját pénzügyi helyzetüket egy 1-től 10-ig terjedő skálán átlagosan 5,4 pontra értékelték a megkérdezettek, míg az öt évvel ezelőtti állapotukat 5,9-re osztályozták. A jövőt borúsan látják a válaszadók, ugyanis az öt év múlva várható helyzetükre vonatkozó várakozások átlaga 5,2 pont lett, és egyetlen országban sem számítanak számottevő fellendülésre. A megtakarítások kapcsán 55,6 százalék tud kevesebbet félretenni a magas árak miatt: míg egyesek nem tudnak takarékoskodni az árak miatt, mások inkább már most elköltik pénzüket, mielőtt kevesebbet érne.
Az inflációtól függetlenül 4,2 százalék felelte azt, hogy kevesebbet rak félre, 14,2 százalék pedig nem változtatott a szokásain, míg 4,2 százalék nem tudott válaszolni a kérdésre. A fennmaradó rész pedig növelte a megtakarításait, egy részük amiatt, hogy felkészüljön a jövőbeli áremelkedésre, míg mások egyéb okokból.
Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban a válaszadók 5,4-re értékelték a jelenlegi pénzügyi helyzetüket, míg az öt évvel ezelőtti állapotukat 6 pontra osztályozták. Az öt év múlva várható helyzetükre vonatkozó várakozások átlaga 5,6 pont lett, ami valamivel magasabb az európai átlagnál. A németek közel 80 százaléka költ többet élelmiszerre, míg a közlekedés kapcsán csaknem 60 százalék kénytelen mélyebben a zsebébe nyúlni. A rezsi kapcsán mintegy 80 százalék számolt be drágulásról. A megkérdezettek többsége Németországban is úgy látja, hogy öt év múlva kénytelen lesz többet fizetni.
Ahogy arról a Világgazdaság beszámolt, Európa legnagyobb gazdaságában a végleges adatok szerint júliusban éves szinten 6,2 százalékra lassult az infláció a júniusi 6,4 százalékról. Havi szinten 0,3 százalékos volt a pénzromlás. Az eurózónában pedig éves szinten 5,3 százalékra mérséklődött a júliusi pénzromlás az előzetes adatok szerint, ami 2022 januárja óta a legalacsonyabb érték.
Románia már odaért: egy számjegyűre csökkent az infláció, 16 hónap utánEgy számjegyűre csökkent az infláció Romániában: a bukaresti statisztikai intézet (INS) pénteken közölt adatai értelmében a júniusi 10,3 százalékról júliusban 9,4 százalékra csökkent a fogyasztói árak éves növekedése. Az élelmiszerek 16,24, a nem élelmiszer jellegű termékek 4,25, a szolgáltatások 11,65 százalékkal drágultak az előző év azonos hónapjához képest. A bukaresti kormány az év végéig 8 százalék alá gyűrné a fogyasztói árakat. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.