2019 óta több mint 50 lehetséges szél- és napenergia-projektet jelentettek be Kolumbiában, amelyek a tervek szerint tavaly vagy idén kezdték volna meg működésüket, de egyik sem üzemel. A cégek kénytelenek határozatlan ideig késleltetni a beruházásokat, mivel az őslakosok minden létező módszerrel tiltakoznak a létesítmények ellen.
Az erőműveket a dél-amerikai ország észak részén elhelyezkedő, sivatagos La Guajira megyében kezdték el építeni, ahol a Wayuu törzs tagjai útblokádokat emeltek, így a akadályozva az építkezéseket. A Kolumbiában több mint 380 ezres lélekszámú törzs azt állítja, hogy a projektek károsítják a növényzetet, tönkreteszik a legelőket, és nem veszik figyelembe a temetkezési helyeket sem – írja a Reuters.
Az olasz Enel májusban állította le a Windpeshi szélerőműpark építését, ami több mint 250 millió dollárral dobta meg a költségeket, és három évvel nyújtotta el a kivitelezést. A kormány a vállalatok képviselőivel karöltve tárgyalásokat kezdett az indiánokkal: Gustavo Petro kolumbiai elnök ígéret tett, hogy a helyiek is profitálni fognak a projektekből, és orvosolják a felmerült problémákat.
A Wayuukat azonban nem sikerült meggyőzni, szerintük az egyeztetéseken nem hangzottak el komolyan vehető megoldási javaslatok. Az elemzők szerint az építkezések még két évig állni fognak, a várakozás miatt a befektetők pedig távozhatnak. Kolumbia energiatermelésének kevesebb mint 1 százaléka származik szélből és napból, ellenben a vízerőművek biztosítják a dél-amerikai ország szükségletének 70 százalékát.
A tervezett megújuló projektek 20 ezer megawattot termelnének, ez 11 millió embert, azaz a lakosság közel egynegyedét látná el villamos energiával. A szakértők egy része attól tart, hogy az El Nino időjárási jelenség miatt a jövőben aszály léphet fel, így a vízenergiától függő ország hiánnyal és magasabb tarifákkal szembesülhet. A konfliktus a Chilében tapasztalható helyzethez hasonlatos, ahol az őslakos közösségek a lítiumbányászat ellen lépnek fel.
Latin-Amerika bekeményít: övék a varázsfém, a lítium, és nem adják EurópánakGlobális verseny folyik a zöldátálláshoz szükséges alapanyagokért, és ebben Latin-Amerika az eddigieknél nagyobb szerepet akar magának. A kontinens országai – köztük Chile, Brazília és Argentína – rendelkeznek a világ egyik legnagyobb tartalékával ezekből az ásványkincsekből, például a fehér aranynak is nevezett lítiumból, de ezt ma Kínába exportálják feldolgozásra, ahonnan készterméket vásárolnak vissza. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.