BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Földgázzal vásárolhatja meg schengeni tagságát Románia

Kedvezőbb adózási feltételeket is kilobbizna magának a bukaresti hatóságoknál a fekete-tengeri kitermelésben érdekelt osztrák OMV társaság, amelynek alkupozíciója összefügg Ausztriának a román Schengen-csatlakozás elleni vétójával.

Kedvezőbb kereskedelmi feltételekért lobbiztak az OMV vezetői a Marcel Ciolacu román miniszterelnökkel folytatott hétfő délutáni megbeszélésen. Az osztrák kőolajipari társaság Alfred Stern elnök-vezérigazgató vezette delegációja elsősorban azt igyekszik kicsikarni a bukaresti hatóságoktól, hogy az eddig kialkudotthoz képest több, a fekete-tengeri Neptun Deep lelőhelyről kitermelendő földgázt exportálhasson külföldre.

Fotó: OMVPetrom


Az osztrák többségi tulajdonban lévő OMV Petrom és a román állami Romgaz idén júniusban fogadta el a Fekete-tenger romániai kontintentális talapzatának legnagyobb földgázprojektjét, amelynek fejlesztési szakaszában a két vállalat 4 milliárd eurót fektet be. 

A Neptun Deep földgázmező kiaknázása során mintegy 100 milliárd köbméter földgázt hoznak a felszínre, és becslések szerint 2027-ben indulhat be a kitermelés. A két társaság fele-fele arányban részesedik a projektben.


Az osztrákok azt szeretnék, ha a román kormány úgy módosítaná a bukaresti parlamentben tavaly elfogadott offshore törvényt, hogy 50 százalékkal több földgázt exportálhasson a baumgarteni gázkereskedelmi központon keresztül, majd értékesítsen a bécsi tőzsdén, mint a román állam. 

Ha ebbe belemegy a román kormány, az rendkívül súlyos dolog lenne

– kommentálta az osztrákok kérését Rares Bogdan román liberális európai parlamenti képviselő. Az eurohonatya emlékeztetett, hogy a Neptun Deep kiaknázása során 120-130 millió köbméter földgázt hoznak majd a felszínre naponta, ezáltal 

Románia jelentős földgázexportőrré válik, és Norvégia mellett a legnagyobb „energiajátékos” lesz az európai piacon.


Emellett az OMV egyéb okokból is módosíttatná a román offshore törvényt, amelynek értelmében a közvetlen és közvetett adók révén a román állam a kitermelt gázból származó jövedelem 60 százalékára jogosult, míg a haszon 40 százaléka a befektetőké marad. Az osztrák vállalat azt szeretné, hogy kevesebb szolidaritási adót legyen kénytelen befizetni az extraprofit után a román államkasszába, ahová a tavalyi adózási év után idén májusban 300 millió eurót utalt át. 

Bonyolítja a kőolajipari cég és Bukarest viszonyát, hogy az OMV idén tavasszal a párizsi kereskedelmi bírósághoz fordult annak érdekében, hogy a román állam módosítsa a befektetők számára kedvezőbb formában a tengeri földgázmezők kitermelését szabályozó törvényt.


Erre Románia egyelőre nem hajlandó, Marcel Ciolacu a hétfői tárgyalások előtt kijelentette, elzárkózik a jogszabály módosításától. A szociáldemokrata kormányfő elmondta, a vállalat és a román állam között vannak vitás kérdések, és megkérte az OMV elnökét, próbálják meg békésen rendezni ezeket. 

Romániában létezik egy offshore törvény, amelyről nem alkudozom, és nem is áll szándékomban alkudozni

– szögezte le Ciolacu.
 

Elemzők azonban úgy látják, hogy ez az álláspont még változhat, mégpedig Ausztriának a román schengeni csatlakozás elleni vétója miatt,

amelynek kapcsán Bécs hajthatatlannak mutatkozik. Ciolacu hétfőn újfent előrebocsátotta: amennyiben Ausztria az igazságügyi és belügyminiszterek decemberi ülésén újfent Románia schengeni integrációja ellen szavaz, kormánya megtámadja a döntést az Európai Unió Bíróságán, és a kezdeményezésbe bevonja a Románia felvételét támogató európai partnerintézményeket is, az Európai Tanácsot, az Európai Parlamentet és az Európai Bizottságot.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.