Kínai pénzintézetek dollármilliárdokat pumpálnak az orosz bankrendszerbe
A kínai pénzintézetek több milliárd dollár értékben nyújtottak hiteleket az orosz bankoknak, gyakorlatilag átvéve a nyugati hitelezők helyét, amelyek az ukrajnai invázió után szinte teljesen kivonultak az országból – írta a Financial Times.
Fotó: Chen Jialiang / AFP
Kína kitettsége az orosz bankszektorban alig 14 hónap alatt megnégyszereződött, mivel a négy legnagyobb kínai pénzintézet, az ICBC, a Bank of China, a China Construction Bank, valamint az Agricultural Bank of China Peking nyomására hatalmas, jüanalapú hiteleket adott Oroszországnak. Az orosz jegybank adatai szerint a háború kitörését követő 12 hónapban, azaz idén márciussal bezáróan
a kínai hitelezők 2,2 milliárd dollárról 9,7 milliárdra növelték az Oroszországgal szembeni kitettségüket.
Ezzel szemben az osztrák Raiffeisen Bank – a legnagyobb oroszországi kitettséggel rendelkező nyugati bank – ugyanebben az időszakban mintegy 40 százalékkal, 29,5 milliárd dollárra növelte az országban lévő eszközeit. Igaz, azóta a hitelező közölte, hogy kivonulna az országból, és március óta 25,5 milliárdra csökkentette a kitettségét.
A Raiffeisennel szemben a legtöbb nyugati pénzintézet az orosz–ukrán háború kirobbanása után kivonult az országból, ami lehetőséget adott Pekingnek arra, hogy a saját hitelezőivel váltsa fel őket. Ezt az is segítette, hogy Oroszország elfordult az amerikai dollártól és az eurótól is, és inkább átváltott a jüanra mint tartalékdevizára.
Újabb vészjelzések érkeztek Kínából – már a pénzpiacok is forronganakA világ második legnagyobb gazdasága azt kockáztatja, hogy nem éri el az 5 százalék körüli éves növekedési célt. A gazdasági vezetés az ingatlanpiaci visszaesés súlyosbodásával, a gyenge fogyasztói kiadásokkal és a hitelállomány növekedésének visszaesésével küzd. |
A Peking által támogatott hitelkiáramlás is azt jelzi, hogy az oroszok gazdaságilag kénytelenek Kína felé orientálódni . A két ország közötti kereskedelem 2022-ben rekordmagasra, 185 milliárd dollárra emelkedett.
A tavalyi inváziót megelőzően az orosz exportfizetések több mint 60 százaléka „mérgező valutákban” ment végbe – az ország hatóságai a nyugati szankciók bevezetése óta emlegetik így a dollárt és az eurót –, míg a jüan kevesebb mint 1 százalékot tett ki.
A „mérgező valuták” aránya az orosz jegybank adatai szerint azóta kevesebb mint felére csökkent, míg a jüanban történő exportkifizetések 16 százalékra emelkedtek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.