Nagy port vert fel a napokban, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a Hajdú-Bihar Vármegyei Hírportálnak adott interjúban felvetette: Debrecent Magyarország második fővárosává szeretnék tenni, majd erre Lázár János építési és közlekedési miniszter is ráerősített. A kommentárokból csak annyi bizonyos, hogy Debrecent erőteljesen továbbfejleszteni kívánja a kormány, az nem, konkrétan milyen formát ölthet a második főváros. Mindenesetre a világban számos példa akad, hogy egy ország nem egyetlen központú, és sok helyen hivatalosan sem csak egy főváros van.
A külügyminiszter és Lázár János is a már folyamatban lévő és tervezett beruházásokat említette olyan tényezőként, amelyek minőségi változást eredményezhetnek a keleti város státuszában.
Számos érv szól amellett, miért pont a hajdú-bihari vármegyeszékhely neve merült fel ebben a vonatkozásban. Debrecen kétszázezres népességével az ország második legnagyobb városa – messze megelőzve Szegedet – egy viszonylag szegény régióban, amelyet a város gazdasági ereje húzhat fel, miközben a román határ túloldalán egy nagyon dinamikusan fejlődő régió fekszik.
A nagyvállalati beruházásoknak köszönhetően Papp László polgármester tavasszal tett becslése szerint 2030-ra egészen 16 százalékra szökhet fel Debrecen részesedése az ország ipari termelésében a 2022-es 2,8 százalékról.
Még történelmi előzmény is van, hiszen 1849-ben az osztrák császár ellen hadakozó magyar kormány ideiglenesen Debrecenbe tette át a székhelyét. Nem lehet tudni, hogy kormányzati funkciók Debrecenbe telepítését is magába foglalja-e majdan a Szijjártó és Lázár által említett elképzelés. Ilyen megosztásra külföldön bőven van példa, de gondoljunk csak arra, hogy Magyarországon is van egy – bár távolról hasonló – példa: a vallási központ hagyományosan nem Budapest, hanem Esztergom, ahol a magyar katolikus egyház székel.
A legismertebb példa az alig fele magyarországnyi területű, de majdnem kétszer népesebb Hollandia. A németalföldi ország legnagyobb városa és fővárosa a 921 ezres népességű Amszterdam, a kormányzati és bíráskodási központ azonban a jóval kisebb Hága. A két város körülbelül egyórás autóútnyira fekszik egymástól.
Nem egy központúak még a következő országok:
Különösen nagy országok esetében gyakori, hogy nem egyetlen központ létezik, gondoljunk csak az Egyesült Államokra, ahol a főváros Washington nem a legnagyobb település, a pénzügy központ viszont a méretesebb New York. Ilyen Németország is, ahol Frankfurtot tekintik inkább pénzügyi központnak, nem a főváros Berlint, az irdatlan méretű városokkal teli Kína külön kategória, de az indiai főváros Újdelhi mellett is ott a gigantikus pénzügyi-kereskedelmi központ Mumbai. Törökország legismertebb és legnagyobb városa nem a főváros, Izraelben Jeruzsálem messze nagyobb a főváros Tel-Avivnál, Ausztráliában pedig a főváros Canberra eltörpül Sydney vagy Melbourne mellett, és hasonló a helyzet Brazíliaváros és Sao Paulo relációjában is.
Sortüzet adott le a kormány a beruházásokra, de vannak túlélők: marad a ferihegyi gyorsforgalmi és a Gellért-hegyi siklóKülönös kettősség jellemzi az állami fejlesztéseket. Miközben sorra jelent be új projekteket a kormányzat, számos budapesti és vidéki fejlesztést is töröltek. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.