Több tajvani technológiai vállalat segített a Huaweinek abban, hogy kiépítse saját csipgyártó kapacitását. A kínai cég feltételezések szerint három, tavaly szankciókkal sújtott sencseni gyártóra – Pensun, SwaySure Technology és Pengxinwei (PXW) – támaszkodik, hogy megvalósítsa terveit, ehhez több tízmilliárd dolláros támogatást kapott Pekingtől.
A pénz mellett azonban szükség volt tudásra és tapasztalatra, amelyben a tajvani vállalkozások fel nem szűkölködnek. A Cica-Huntek Chemical például tavaly nyerte el a Pensun és a Pengxinwei vegyszerellátó rendszerére vonatkozó szerződést a Bloomberg által látott, mára törölt weboldala szerint. A cég nem kívánt nyilatkozni a hírügynökségnek.
A Tepco leányvállalata, az L&K Engineering szintén a Pengxinweijel szerződött szennyvízkezelési projektre. A Tepco a Bloomberg kérdésre közölte: nem szállított csipgyártó berendezéseket vagy a félvezetők készítéséhez szükséges anyagokat a kínaiaknak. Ez egy környezetvédelmi projekt, amelyet nem tiltanak a szankciók, a szerződést pedig a PXW feketelistára kerülése előtt kötötték a felek.
A United Integrated Services megerősítette, hogy részt vesz az egy kínai leányvállalata, a SwaySure gyárának bővítésében. A cég szintén hangsúlyozta, hogy az építőiparban tevékenykedik, és nem szállítanak csipgyártó berendezéseket, így az exportellenőrzési szabályokat sem sértik meg. A Huaweihez kapcsolódó kínai csipgyártók tajvani beszállítói kritikus szerepet játszottak a TSMC felépítésében.
Az ilyen beszállítók megszerzése a Huawei szempontjából elsősorban a know-how miatt számít fontosnak. Az viszont nem világos, hogy az érintettek részvétele sérti-e az amerikai szankciókat. Ugyanis a washingtoni tiltások célja az amerikai eredetű technológia exportjának korlátozása, nem pedig az összes üzleti kapcsolat blokkolása. Ráadásul az sem világos, hogy az érintettek milyen technológiát használtak, és mennyire volt fontos szerepük a létesítmények felhúzásában.
Az amerikai–kínai kereskedelmi és gazdasági háborút még Donald Trump robbantotta ki 2018-ban, aztán Joe Biden elnöksége alatt tovább eszkalálódott. Ennek során Washington korlátozta a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához és szuperszámítógépekhez használható csipek kínai exportját, valamint a félvezetők gyártásához szükséges, amerikai technológiát tartalmazó berendezések Kínába szállítását.
Ennek esett áldozatául a Huawei is: évekkel ezelőtt a világ egyik legnagyobb okostelefon-gyártójának számított, de Washington 2019-ben szankciókkal sújtotta a céget, mivel állítása szerint a vállalat szoros kapcsolatokat ápol a pekingi vezetéssel. Így vállalat nem fért hozzá a legújabb 5G-csipekhez, azonban idén nem várt fordulat következett.
A Huawei ugyanis piacra dobta legújabb okostelefonjait, amelyekben a HiSilicon tervezte, SMIC által gyártott 7 nanométeres csip dolgozik, így helyben készült félvezetőkkel sikeresen kijátszották az amerikai szankciókat. A cég pedig arra készül, hogy a telefonok mellett más területeken is visszaszerezze a korábbi piacvezető pozícióját.
Zsen Cseng-fej alapító-vezérigazgató márciusban arról beszélt, hogy a Huawei az amerikai szankciók hatására hazai alkatrészek használatára állt át, és rengeteg pénzt fektet kutatásra-fejlesztésre. Az új okostelefonok megjelenése alátámasztja a cégvezér szavait. A félvezetőipar legerősebb lobbicsoportja szerint a cég a csipgyártásba is beszállt.
Tesla-gyilkos luxusautóval debütál a piacon a HuaweiHatalmas érdeklődés övezi a Huawei közreműködésével piacra kerülő első elektromosautó-modelleket. Az okoseszközök, telefonok gyártásáról és távközlési hálózatok építéséről ismert kínai állami kötődésű vállalat a Luxeed márkanéven startol a villanyautó-piacon, az első, S7-es modellje pedig novemberben mutatkozik be a nagyközönség előtt. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.