Totális káoszt mutat az ukrán büdzsé – minden a segélyeken múlik

A Verhovna Rada (VR), Ukrajna törvényhozása első olvasatban jóváhagyta a 2024-es büdzsét, amelyben a hadseregre, a védelemre szánt keret meghaladja a teljes költségvetés 50 százalékát. Emellett Ukrajnának – elvben – hatalmas adósságtörlesztő részleteket kellene kifizetnie, amire a hitelezők a háborús helyzet miatt bizonnyal moratóriumot adnak. 

A költségvetés bevételi része ingatag és áttekinthetetlen. Ukrajna gazdasága a háború miatt GDP-termelő képessége legalább egyharmadát elveszthette. Ugyanakkor a költségvetés bevételi oldalán megjelent egy rejtélyes és a finanszírozásban egyre nagyobb szerepet játszó különleges alap. Ennek forrásai vélhetően a külföldi segélyek, hitelek, amelyek nélkül Ukrajna gazdasága hetek alatt összeomolhatna.

A VR 450 képviselőjéből 285-en voksoltak csak igennel. A kormánypárt, a Nép Szolgája (Zelenszkíj elnök pártja) 235 képviselőjéből 200-an szavaztak az előterjesztés mellett – idézi az Ukrainska Pravda (UP) Jaroszlav Zseleznyakot, a VR pénzügyi bizottsága helyettes vezetőjét.

A kijevi tervek szerint a kiadási oldal a kiadások 3308 milliárd hrivnyára (kb. 89,8 milliárd dollárra) emelkedik, a bevételek 1746 milliárd hrivnyát (47,4 milliárd dollár) tesznek ki.

A Reuters úgy tudja, hogy a védelmi kiadások 1700 milliárd hrivnyára  (csaknem 46 milliárd dollárra) rúgnak, vagyis gyakorlatilag a teljes bevételi oldalt felemésztik. 

A tervezet nem egészen áttekinthető – mert mint az ukrán lap háttérként írja: magyarázat, indoklás nélkül, mintegy 1260 módosító javaslat érkezett be még a vita előtt, és ezek eredményeképpen további 12 500 milliárd hrivnya (339 milliárd dollár) pótlólagos kiadást iktattak be – részletezés, fedezetmegjelölés nélkül. Ezeket feltételezhetően a nyugati segélyek hivatottak fedezni. 

Ipari léptékű gondok

Súlyos gondokat jelent a szétbombázott energiainfrastruktúra és a mind kevesebb munkáskéz – noha az ipari termelés hivatalos adatok szerint is a korábbi, igen alacsony szint körül áll. A kijevi GMK Center szerint az idei 

A 2022-es év első felében 31,9 százalékos ipari termeléscsökkenést regisztráltak 2021 megfelelő időszakához hasonlítva. Az ipar idei első félévi teljesítménye egyenetlen: az első negyedév gyengeségét nem tudta ellensúlyozni a második negyedév jelentős termelésbővülése. 

Ukrajnában jelentős közéleti vita zajlik – többnyire a sajtóban – arról, hogy megvannak-e a feltételek a gazdaság, az ipar élénkítéséhez? Mindenekelőtt a háborús viszonyok, a küszöbönálló, talán minden eddiginél nehezebb őszi-téli időszak veszélyeztetik a gazdaság talpra állását. Amíg háború folyik, aligha jelennek meg a külföldi befektetők, nem jönnek haza a külföldre emigráltak sem. Ez utóbbiak számát széles skálán próbálják meghatározni, a legvalószínűbb intervallum a 6-8 millió. A bizonytalanság, az életveszély miatt külföldre távozottak hazavonzása „herkulesi feladat” lesz, idéz a Kyiv Independent (KI) ukrán forrásokat.

A Gradus Research 2023. októberi közvélemény-kutatása szerint minél inkább elhúzódik a háború, annál nehezebb lesz visszacsalogatni az embereket Ukrajnába. Idén októberben a megkérdezettek 18 százaléka maradni akar külföldön. Egy évvel ezelőtt még csak 8 százalékuk választotta ezt a megoldást. Ugyanakkor 

Ez azonban édeskevés lesz a gazdaság talpra állításához, az újjáépítéshez. Ha Ukrajna elveszti 1,3-3,3 millió lakosát, az évi 2,7-6,9 százalékos GDP-csökkenést okozhat, vélik az ukrán CES (Center for Economic Strategy – Gazdaságstratégiai Központ) elemzői. Emellett az ukrajnai lakosság korfája is kedvezőtlenül alakul, nagy az idősebb korosztály aránya (jelenleg a lakosság mintegy 30 százaléka nyugdíjas, az átlagnyugdíj 5350 hrivnya, 146 dollár) – derül ki a dnyiprói székhelyű Opendatabot adatfeldolgozó elemzéséből. 

Nehéz lesz hazatérni

A menekültek hazatelepítése kulcsfontosságú lenne, de nagyon nehéz lesz. Hogyan tudna olyan fizetéseket élet- és munkakörülményeket ajánlani a háborúgyötörte Ukrajna, mint amilyeneket Németország, de akár Lengyelország biztosít? Ellenérdekeltség is nehezíti a hazatérést – írja a KI-ben Dominic Culverwell. 

emellett Németország elpuskázott bevándorláspolitikája következményeit szenvedve valósággal vadássza a dolgozni akaró, és tudó ukránokat, mindenféle kedvezményt ígérve. Akik Lengyelországban is megtalálják számításaikat. Svájc viszont fura módon, noha maga sincs bővében a dolgozni akaró és nem szociális segélyért a markukat tartó munkaerőnek, fizet az ukránoknak, ha hazatérnek Ukrajnába.