A Hamásszal folytatott háború miatt várhatóan leáll az izraeli turizmus, de ennek csak „minimális” hatása lehet az ország gazdaságára az S&P Global hétfői előrejelzése szerint. Ugyanez azonban súlyos problémákat okoz majd Egyiptomban, Jordániában és Libanonban.
A minősítő szakértői úgy becsülik, hogy az egyiptomi turisztikai bevételek 10–30 százalékos visszaesése felemésztené az ország devizatartalékainak 4–11 százalékát, ha a jegybank a beavatkozás mellett döntene,
Libanon esetében pedig ugyanez 10 százalékos GDP-visszaesést okozna a már egyébként is romokban heverő gazdaságnak.
(Kairó devizatartaléka szeptember végén mindössze 34,97 milliárd dollár volt – összehasonlításképpen Magyarországé ugyanekkor 39,662 milliárd.)
A turizmus gazdasági jelentőségét jól mutatja, hogy tavaly Libanon folyó fizetési mérlegének 26, Jordániáénak 21, Egyiptomnak 12 százalékát, Izraelének viszont mindössze 3 százalékát adta. Az erőszakcselekmények miatt pedig a látogatók száma drasztikusan visszaesik, a 2011-es arab tavasz idején például Egyiptomba 33, Jordániába pedig 20 százalékkal kevesebb turista látogatott – emlékeztetett az S&P.
Az egy országot érintő bajok ráadásul gyakran átgyűrűznek a térségre, mivel az utazási irodák sok olyan csomagot kínálnak, amelyek a nemzetközi turistákat a régió összes főbb történelmi és szent helyére elviszik, amelyek közé tartozik Jeruzsálem, a jordániai Petra és az egyiptomi piramisok.
Az S&P a konfliktus csaknem egy hónappal ezelőtti eszkalálódása óta már a Fitchhez hasonlóan stabilról negatív kilátásra helyezte Izrael AA mínusz besorolását, Egyiptomét pedig egy fokozattal B-ről B-re rontotta. Most felvázolta a turisztikai bevételek 70 százalékos visszaesésének forgatókönyvét is.
Ez a visszaesés hasonló mértékű lenne, mint a koronavírus-járvány idején.
Az S&P elemzői szerint ez 26,6, illetve 22,2 százalékkal csökkenthetné Egyiptom és Jordánia devizatartalékát, valamint 8,5, illetve 23 százalékkal Jordánia és Libanon GDP-jét.
Az izraeli gazdaságra gyakorolt közvetlen hatás azonban még egy ilyen mértékű visszaesés esetén is minimális lenne, mivel a turizmus a folyó fizetési mérleg bevételének kevesebb mint 3 százalékát teszi ki. Ennek eredményeképpen az idegenforgalmi bevételek 70 százalékos csökkenése csak körülbelül 2 százalékos veszteséggel lenne egyenértékű Izrael devizatartalékaiban.
Az elemzők megismételték a múlt havi hitelminősítői figyelmeztetésben szereplő előrejelzést, amely szerint Izrael GDP-je a háború miatt 2023 negyedik negyedévében várhatóan 5 százalékkal zsugorodik éves szinten. Ez az egész éves növekedést valószínűleg 1,5 százalékra csökkenti, 2024-ben pedig mindössze 0,5 százalékra vágja vissza.
A háború kitörése előtt arra számítottak, hogy az izraeli GDP 2,9 százalékkal bővül az idén és 3,3 százalékkal jövőre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.