Bővülhet az eurózóna, lázadás Brüsszel ellen, Kína válasza a műanyagra – a Világgazdaság legfelkapottabb cikkei

Újabb közép-európai ország vezeti be fű alatt az eurót

A cseheknél a kormány és a lakosság sem lelkesedik az euró bevezetéséért, a vállalatok viszont szép csendben már egyre nagyobb arányban használják a közös európai fizetőeszközt. A korona „részmunkaidős” devizává vált.

Prágának nincs euróbevezetési stratégiája, az ottani emberek sem kedvelik különösebben a közös pénzt, a jegybank pedig kifejezetten szeretné a kamatok feletti ellenőrzést megtartani. Mégis, az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik legfontosabb feltétele volt az euróra való átállás vállalása. Közel két évtized elteltével azonban a Cseh Köztársaság – a legnagyobb posztkommunista tagországokhoz hasonlóan – még sehol sincs ezen a téren.

Egészségre káros élelmiszert találtak egy Lidlben

Az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hatóság (SVPS) ellenőrei az egyik komáromi Lidl bevásárlóközpont polcain találtak szennyezett élelmiszert.

A szóban forgó termék egy csípős, fokhagymával ízesített, Csehországban gyártott sajtkrém volt. A hatóság tájékoztatása szerint az élelmiszer szavatossági ideje október 16-án lejárt, ezért nem kerülhetett volna forgalomba. Ezért arra kérték a vásárlókat, ha vásároltak a sajtkrémből, semmiképpen se fogyasszák el, hanem vigyék vissza az üzletbe, vagy dobják ki a kukába.

Fellázadtak a tagállamok: Brüsszelnek alaposan meg kell vágnia a kiadásokat

A takarékos országoknak nem tetszenek az Európai Unió költekezési tervei. Az óra pedig ketyeg, mert Ukrajna csődbe mehet, ha az uniós tagállamok nem jutnak egyezségre a támogatás további folytatásáról.

Az Európai Unió tagállamai azt akarják, hogy az Európai Bizottság legalább 20 százalékkal, vagyis mintegy 13 milliárd euróval csökkentse a költségvetés félidős emelésére tett javaslatát. (Egy euró 379,5 forint.) Az EU végrehajtó szerve júniusban kért a fővárosoktól 66 milliárd euró többletforrást a váratlan kiadások fedezésére, azzal érvelve, hogy a blokk pénztárcáját kimerítették a válságok a világjárványtól az ukrajnai háborúig.

Hideg zuhanyra ébredtek a svédek: megadta magát a gazdaság és a jövő is sötét

Recesszióba süllyedt a svéd gazdaság, miután a harmadik negyedévben újból zsugorodott éves szinten. A legfőbb ok a háztartások és a kormányzat fogyasztásának csökkenése.

Éves szinten a svéd GDP alakulása még csúnyábban fest. Míg a második negyedévben 0,4, a harmadikban már 1,4 százalékkal zsugorodott az északi ország gazdasága. Az utóbbi 0,2 százalékkal nagyobb visszaesést mutat a gyorsbecsléshez képest. Ezáltal Svédország gazdasága technikai recesszióba esett a harmadik negyedévben.

A kínaiak feltalálhatták a műanyag utódját

Kína hároméves tervet indított a bambusz mint a műanyag környezetbarát helyettesítőjének népszerűsítésére. A tervvel egy ipari rendszer kiépítése a cél, hogy bővítsék a piacot, valamint a növény termesztését és feldolgozását, ami sokat segíthetne a műanyagszennyezés csökkentésében. Peking szerint a bambusz megújuló zölderőforrás, amely fenntartható módon hasznosítható.

Sokkolhatja Európát az osztrák-német ingatlanbirodalom összeomlása

A René Benko osztrák milliárdos tulajdonában álló Signa Prime és a szintén a cégcsoporthoz tartozó Signa Development 2022 végén több mint 23 milliárd euróra értékelte a vagyonát.

A csoport egyik egysége azonban novemberben fizetésképtelenséget jelentett be egy berlini bíróságon. A Signa Real Estate Management Germany GmbH ugyanis nem tudott eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. A vállalat a londoni Selfridges és a berlini KaDeWe áruház társtulajdonosaként ismert Signa Prime kizárólagos leányvállalata. A Signa Prime pedig a René Benko osztrák mágnás által alapított csoport legnagyobb vállalata.

Retteghetnek a szellemi dolgozók, a fizikai munkások urakká válnak

Lassan megdőlni látszik a mondás, hogy a diploma ad biztos megélhetést, mivel a mesterséges intelligencia javarészt a szellemi dolgozók kenyerét veszi el, miközben a fizikai munkásokra egyre nagyobb lesz a kereslet.

A mesterséges intelligencia (MI) óriási hatást gyakorol a munka világára, berobbanása legalább egymilliárd ember munkakörét befolyásolja, köztük 14 millió álláshelyet megszüntet. Az információs technológia fejlődése azonban nemcsak az úgynevezett fehérgalléros szellemi dolgozókat, hanem a kékgalléros fizikai munkásokat is érinti.

Az euróövezet tagjai csatlakozhatnának Magyarországhoz, és nem fordítva

Varga Mihály pénzügyminiszter az Official Monetary and Financial Institutions Forum (OMFIF) budapesti konferenciáján arról adott elő, hogy hazánk az EU-átlagnál is gyorsabban lábalt ki a Covid-válságból, leküzdöttük az inflációt és a beruházások tekintetében is az élen járunk Európában. Ennek kapcsán David Marsh, az OMFIF elnöke úgy vélekedett, talán nem is az a kérdés, mikor lesz nálunk euró, hanem hogy az euróövezet tagjai mikor csatlakoznak Magyarországhoz.

Újabb jobbegyenes Brüsszelből: teljesen betiltanák a papírcsomagolást

Heves szavazásra készülnek a képviselők az Európai Parlamentben, ahol több millió tonna csomagolási hulladék sorsáról döntenének. Itt azonban nemcsak a szemétről van szó, hanem teljes iparágak működéséről és megélhetéséről, így a törvénycsomag soha nem látott lobbitevékenységbe ütközött.

Kongatják a vészharangot: Olaszország hagyja elúszni az uniós forrásokat

Róma valószínűleg megkapja a negyedik, 16,5 milliárd eurós részletet az uniós helyreállítási alapjából, azonban már az ehhez szükséges projektekben is lehetnek késések. Ezen túlmenően azonban egyre nehezebbé fog válni a célok teljesítése, és a szükséges reformok üteme is lassult.

Ez azt jelentené, hogy Olaszország nem juthatna hozzá a neki járó 92 milliárd euróhoz, a 2026-os határidő lejárta után pedig erről az összegről végleg le kellene mondania.