Oroszország el fogja kobozni az általa barátságtalannak minősített uniós tagállamok vagyonát, ha az Európai Unió „ellopja” a befagyasztott orosz értékeket, hogy abból finanszírozza Ukrajnát – fogalmazott vasárnap Telegram-csatornáján Vjacseszlav Vologyin, az állami duma elnöke, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik fő szövetségese.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken jelentette be, hogy dolgoznak egy javaslaton, amely a befagyasztott orosz vagyonból származó profit egy részét Ukrajna megsegítésére és háború utáni újjáépítésére fordítaná. A lépést támogatták az Európai Tanács ülésén.
Vologyin szerint Moszkva a lépésre olyan módon válaszolna, amely jobban fájna az EU-nak.
Az Egyesült Államok elkezdte felvásárolni a japán tengeri termékeket a támaszpontjaikon állomásozó katonáik számára, valamint helyi termelőkkel is tárgyalnak, hogy a jövőben egyenesen az országba szállíthassanak – Washington ugyanis ezzel próbálja meg ellensúlyozni az ázsiai halászokkal szembeni kínai tilalmat.
Kína, amely korábban a japán halászati termékek legnagyobb vásárlója volt, szinte azonnal kereskedelmi korlátozásokat vezetett be az ország ellen, miután az nemrég elkezdte a fukusimai atomerőmű hűtővizének a tengerbe engedését – annak ellenére, hogy több független nemzetközi szervezet is biztonságosnak ítélte a lépést.
Az Egyesült Államok azonban a legfontosabb csendes-óceáni szövetségesének segítségére sietett, és kivételes alkalommal a hadseregét békés célokra vetette be: a kínai fogyasztók leváltására és a japán tengeri termékek elfogyasztására.
A szélturbinákat gyártó leányvállalat nyeresége néhány év alatt gyakorlatilag eltűnt. A mélyrepülés akkor kezdődött, amikor felvásárolták a spanyol Gamesa SA-t, így létrehozva a világ legnagyobb szélturbina-telepítőjét. Joe Kaeser akkori vezérigazgató szerint a spanyol rivális megvásárlása „világos és észszerű” volt.
Hat évvel később azonban bebizonyosodott: az a feltevés, hogy a zöldenergia iránti éhség növekszik, helyes volt, a cég azonban mégis katasztrofális helyzetbe került.
Ennek oka egyszerű: a Siemens Energy AG-hoz legalább 1,6 milliárd eurónyi garanciális javításról szóló számlát nyújtottak be. A társaság ebben az évben 4,5 milliárd euró veszteséget könyvelhet el.
Valóban nem fordult el Európa legnagyobb gazdasága teljesen az orosz gáztól, de nem arról van szó, hogy Németországban használnának orosz nyersanyagot.
Egy jogi buktató miatt a SEFE Gmbh, – egykori Gazprom leányvállalat – hajói szállítanak orosz cseppfolyós földgázt, a transzport leginkább Indiába tart.
Az egykor az orosz gázóriás kezében lévő vállalat természetesen szállított orosz nyersanyagot, aztán a társaság német állami kézbe kerülésével Berlin „megörökölte” ezt a kötelezettséget. A szerződés felmondása 10 milliárd euróba fájna – így tehát erre egyelőre nincs esély.
A légitársaságok kiváló szezont zártak a nyáron, de hogy milyen lesz a folytatás, meddig maradhatnak alacsonyabban a repülőjegyárak, azt nem ők, hanem az olajtermelő nagyhatalmak döntik el – a fejünk felett.
Szakértők októberben arra figyelmeztettek, hogy érdemes azonnal lecsapni a kedvező ajánlatokra, a téli ünnepi szezonban kellemetlen meglepetés érheti az utazni vágyókat: az, hogy jegy nélkül maradnak – legalábbis ez a tapasztalatuk az árkövetéssel foglalkozó amerikai szolgáltatóknak.
Az eladósodott vállalatoknak Európában, a Közel-Keleten és Afrikában 500 milliárd dolláros refinanszírozási hajrával kell szembenézniük 2024 első felében, amely még a kamatemelések végével is rengeteg „zombivállalatot” temetne maga alá.
A pénzügyi ágazat szakértői szerint válsághelyzet fenyeget, és
sok gyengélkedő vállalat most új állami és magánhiteleket keres, hogy fizetésképesek maradjanak
– azonban a kormányzati hitelfelvételi költségek is világszerte az egekbe szöktek. Ha pedig nem tudják biztosítani a szükséges készpénzt, az gyorsan fizetésképtelenséghez és tömeges elbocsátásokhoz vezethet.
Kulcsfontosságú infrastruktúrát veszélyeztetnek a tolvajok, és a réz árának emelkedése miatt a helyzet még súlyosabbá válhat.
A rézlopás tavaly csak a német állami vasúttársaságnak, a Deutsche Bahnnak 6,6 millió eurós kárt okozott, az idén pedig szeptember végégig 2644 vonat összesen több mint hétszáz órás késését okozta a Handelsblatt című gazdasági napilap szerint.
A tolvajok fennakadásokat okoznak az ellátási láncokban, a több százezer érintett utas pedig egyre frusztráltabb a vonatközlekedés megbízhatatlansága miatt.
A bűnbandák ráadásul egyre merészebbek, és egyre nagyobb tételben játszanak: a leglátványosabb lopásról augusztusban szereztek tudomást, amikor kiderült, hogy egy könyvelési manőveren keresztül eltűnt 188,7 millió euró értékű fém.
A koronavírus-korlátozások feloldása után mindenki utazni akart, hogy bepótolja az elvesztegetett időt, ennek az úgynevezett bosszúutazásnak azonban hamarosan véget vethet az évek óta magas infláció és a költségek emelkedése – figyelmeztettek szakértők októberben.
A Morning Consult amerikai piacelemző akkori elemzése szerint bár bizonyos országokban még mindig egyre többen akarnak utazni, máshol, különösen Európában szinten marad vagy csökken a számuk.
Franciaországban 11 százalékponttal, Németországban hattal, Kanadában és Oroszországban négy-négy százalékponttal esett vissza az utazási hajlandóság 2022 óta. Lindsey Roeschke, a Morning Consult utazási és vendéglátási elemzője szerint ez egyértelműen azt sugallja, hogy a felhalmozódott kereslet megszűnik.
Ez nem jelenti azt, hogy az utazások ismét jelentősen vissza fognak esni, de azok többsége, aki a bosszúutazást tervezett, már megtette
– vélekedett.
A dán Novo Nordisk testsúlycsökkentő csodaszere, a Wegovy nemcsak magát a céget röpítette a legértékesebb globális vállalatok sorába, de tartósan fellendíti a nem egészen hatmilliós lakossággal rendelkező, már eddig is rendkívül fejlett Dánia gazdaságát is.
Az még hagyján, hogy a dán Novo Nordisk gyógyszergyártó tavaly, az orosz–ukrán háború kirobbanása után, amikor az elszabaduló energiaárak által szorongatott szomszédos Németországban már a fenyegető recesszió rémével hadakoztak, egymaga 3500 új állást hozott létre a dán félszigeten, hiszen erre más cégek is képesek egy-egy nagyobb beruházás után.
Az azonban már gazdaságtörténeti kuriózum, hogy egyetlen vállalat megugró értékesítéseire tekintettel duplájára emelik egy ország várható éves GDP-növekedését. Pontosan ez történt Dániában, amikor a kormány a Novo Nordisk teljesítményére hivatkozva emelte idei gazdasági növekedési előrejelzését 0,6 százalékról 1,2 százalékra.
Az orosz olajra bevezetett árplafonnak nem sok hatása lesz az orosz bevételekre, a termelők ugyanis egyre több szállítmányozó között válogathatnak, így egy éve nem volt annyira olcsó az energiahordozó eljuttatása a két legnagyobb piacára, Kínába és Indiába, mint októberben.
A szankciók bevezetésekor a kereskedelemben részt vevő hajótulajdonosok és hajók többsége nyugati volt, így súlyosan megzavarta volna az orosz exportot, ha az olaj ára akkor magasabb lett volna a sapkánál. A legtöbb orosz olajfajta ára azonban csak júliusban emelkedett hordónként 60 dollár fölé, ami azt jelentette, hogy a kereskedőknek, a hajózási társaságoknak és az orosz exportőröknek hónapok álltak rendelkezésre a felkészülésre.
Ez idő alatt az útvonalakon dolgozni hajlandó kereskedők
felvásárolták a régebbi tankereket, másokat pedig átregisztráltak olyan országokban, amelyek nem vezettek be szankciókat.
Az így kialakult „árnyékflotta” a Lloyd’s List Intelligence tengerészeti információs szolgáltató elemzése szerint 535 tartályhajóból áll, amelyek átlagéletkora 23 év vagyis egy részük életveszélyes roncs, és a kétharmaduk nem rendelkezik ismert biztosítási fedezettel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.