Magyarországnak igaza lett: a nagyhatalmak döntöttek – az amerikaiaktól a svédekig már mindenki atomenergiát akar

Az atomenergia bővítésére szólított fel húsz ország a dubaji klímacsúcson – közölte az MTI szombaton. Eszerint az Egyesült Államok vezetésével huszonkét ország közös nyilatkozatban szólította fel az atomenergia-termelés kiterjesztésére az ENSZ éghajlatváltozási konferenciájának résztvevőit.

Az USA éghajlatvédelmi megbízottja, John Kerry által jegyzett, de a francia elnök, Emmanuel Macron által kezdeményezett egyezmény szerint a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése érdekében 

az atomerőművek hálózatára kapcsolt áramellátó kapacitást világszerte. A nyilatkozat emellett a pénzügyi intézményeket is felszólítja az atomenergia-fejlesztő beruházások finanszírozására. Az aláírók között van 

• a házigazda Egyesült Arab Emírségek,
• az Egyesült Államok, 
• Franciaország, 
• Nagy-Britannia, 
• valamint Belgium, 
• Finnország, 
• Japán, 
• Lengyelország, 
• Svédország, 
• Ukrajna
• és természetesen Magyarország is. 

Azonban a nagyszámú atomerőművel rendelkező Oroszország és Kína nem. Pedig a nyilatkozat olyan tudományos állásfoglalásokra hivatkozik, amelyek szerint a 2050-ig a klímasemlegesség nem érhető el atomenergia nélkül.

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium helyszínen tartózkodó államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta 37 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás és ezen az úton szeretne tovább haladni. A cél a nukleáris kapacitás további bővítése, mivel a karbonmentes energiatermelés kibocsátás jelentős forrása a nukleáris energia. „A tiszta energiaellátás, amelyben a nukleáris energiának is nagy szerepe van, hozzájárul gyermekeink és bolygónk jövőjéhez is” – mutatott rá.

Mi történik a dubaji klímacsúcson, és mit csinál Magyarország?

A klímakonferencia (hivatalos nevén az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciája, COP28) középpontjában a megújuló energiák elterjesztése áll. Ennek az idén az Egyesült Arab Emírségek ad otthont. A csúcstalálkozón több mint 80 ezer küldött, köztük 140 állam- és kormányfő vesz részt, akiket António Guterres, az ENSZ főtitkára és Mohamed bin Zayid, az Egyesült Arab Emírségek elnöke fogadott.

Pénteken a több mint 110 ország többsége támogatta azt a célt, hogy 2030-ig megháromszorozzák termelésüket, és ugyanerre az időpontra megduplázzák az energiahatékonyságot. Magyarország is magas szinten képviselteti magát: Novák Katalin köztársasági elnök több ország vezetőjével is kétoldalú megbeszélést folytatott.

1. Níkosz Hrisztodulídisz ciprusi elnökkel a demográfiai problémákról és az európai uniós források kérdéséről, 
2. Pham Minh Chinh vietnámi miniszterelnökkel pedig a gazdasági kapcsolatok és a turisztikai együttműködés megerősítéséről tárgyalt. Novák Katalint egyúttal állami látogatásra invitálták Vietnámba.
3. A magyar államfő Uhnágín Hürelszüh mongol elnökkel a gazdasági kapcsolatokról, a családok támogatásáról és a családi értékek védelméről beszélgetett, valamint meghívta a Családbarát Elnökök Hálózatába, amelyet a mongol elnök örömmel elfogadott.
4. Hamad bin Isza ál-Halifa bahreini királlyal energetikai kérdésekről és a közel-keleti helyzetről tárgyalt, 
5. Andrzej Duda lengyel elnökkel a két ország kapcsolatát elemezték, 
6. Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel pedig informális találkozón egyeztettek. 
7. Az MTI azt is megjegyezte, hogy a köztársasági elnök III. Károly brit uralkodóval arról beszélgetett a megnyitó előtt, hogy milyen várakozásokkal érkeztek a klímacsúcsra.

A konferencián tartott pénteki beszédében Novák Katalin a család, a gyermekvállalása fontosságára hívta fel a figyelmet. Azt hangsúlyozta, hogy a fenntartható jövőhöz fenntartható demográfiára van szükség, a bolygóért való felelősségérzetnek pedig előfeltétele, hogy érezzük az élet folytatásának felelősségét is. Pénteken megtekintette a kecskeméti Neumann János Egyetem bemutatkozó standját a dubaji expón. Az egyetem egy egyedi tervezésű, hidrogénmeghajtású járművel vesz részt a rendezvényen egyedüli magyar kiállítóként.

Mit mondtak a világ vezetői Dubajban?

Olaf Scholz német kancellár a létrehozott klímakatasztrófa-alap fontosságát hangsúlyozta. Szerinte ez a kezdeményezés a legsebezhetőbb országok javát szolgálja, ezért fontos, hogy minél többen támogassák ezt az alapot. „Azok az országok, amelyek jóléte az elmúlt évtizedekben óriási mértékben nőtt és amelyek így nagymértékben hozzájárultak a mai globális kibocsátásokhoz, felelősséggel tartoznak” – mutatott rá.

Ferenc pápa végül az egészségügyi állapota miatt nem tud személyesen részt venni az eseményen, de Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár felolvasta a beszédét. Ebben úgy fogalmazott, hogy

Hangsúlyozta, elengedhetetlen, hogy áttörés történjen. „Nem részleges irányváltásra van szükség, hanem egy új útra, hogy együtt haladjunk előre” – húzta alá.