Oroszország 1,7 milliárd dollár (több mint 600 milliárd forint) értékben importált félvezetőket a tavalyi év első kilenc hónapjában. A megvásárolt csipek több mint felét amerikai és európai vállalatok gyártották. Az amerikai csipgyártók között megtalálható az Intel, az AMD és az Analog, míg az európai márkák közül az Infineon, az STMicroelectronics és az NXP félvezetői kerültek az eurázsiai országba.
Fotó: AFP
Nincs arra utaló jel, hogy a cégek megsértették volna a szankciós törvényeket, mivel az alkatrészek többsége harmadik országokból, a többi között Kínából, Törökországból és az Egyesült Arab Emírségekből származó reexporton keresztül érkezett az eurázsiai országba. Néhány kínai vállalat és a tajvani Realtek Semiconductor szintén a húsz legnagyobb importőr között volt – írja a Bloomberg az orosz vámadatokra hivatkozva.
Semmi nem utal arra, hogy a tajvani cég közvetlenül Oroszországba exportált volna csipeket, vagy tudott volna arról, hogy az áruja oda kerül. A csipgyártók a hírügynökség kérdésére közölték: teljes mértékben betartják a törvényeket, a háború kitörésekor beszüntették az oroszországi üzleti tevékenységüket, valamint különböző módszereket és irányelveket vezettek be a megfelelés ellenőrzés érdekében.
A csipgyártók azt mondják, betartják a szabályt, no de hiába
A csipek bonyolult ellátási lánca nehezen átlátható, ráadásul évente rengeteg félvezetőt adnak el a vállalatok, és hogy ebből mennyi hová jut el, az gyakorlatilag követhetetlen. Moszkva többféleképpen játssza ki a szankciókat, 2022-ben például, a nyugati szankciók elfogadása után több millió holland gyártmányú csip került Oroszországba viszonteladókon keresztül. Az NXP és a Nexperia félvezetőit több kisebb kínai cég
egyszerű postai küldeményként juttatta el az országba, hogy elkerüljék a büntetőintézkedéseket.
Az amerikai Ipari és Biztonsági Iroda (Bureau of Industry and Security, BIS) dokumentuma szerint Örményország 2022-ben 515 százalékkal több félvezetőt importált az Egyesült Államokból és 212 százalékkal többet az Európai Unióból, mint 2021-ben. A kaukázusi ország ezután ugyanezen termékek elsöprő többségét Oroszországba exportálta.
Nem csak a csipek
Ez más nyugati termékekre is igaz: Törökország, Örményország, az arab államok, Kína, Kazahsztán és más közép-ázsiai országok megrendelik az árukat Európából és az Egyesült Államokból, majd szép haszonnal eladják az eurázsiai országnak. Az amerikai és uniós vezetők ugyan gyakran beszéltek arról, hogy megakadályoznák az exportkorlátozások kijátszását, de ez nem lesz egyszerű.
Az érintett országoknak ugyanis jól jövedelmez a tevékenység, ráadásul többen szoros kapcsolatot ápolnak Moszkvával: Örményország hagyományosan Oroszország szövetségese, míg a kínai–amerikai kapcsolatok romlása miatt Peking aligha fog szívességet tenni Washingtonnak, miközben a félvezetők útja, ellátási lánca nehezen következő.
Valószínű, hogy az EU mégsem teszi rá a kezét az orosz központi bank vagyonáraAz valószínűleg nem foglalja le az orosz jegybanki eszközöket Európában, annak ellenére, hogy a G7 azt tervezi, hogy egy februári találkozón megvitatja egy ilyen lépés jogszerűségét. Az uniós tisztviselők ugyanis jogilag kockázatosnak tartják az orosz lefoglalását. Moszkva közölte, hogy ha az EU ezt megtenné, akkor megtorlása kell felkészülnie a nyugati világnak. |
