Mennyibe kerülhet a világnak a Szuezi-csatorna lezárása?
A Vörös-tengeren egy nyugati szövetségi haderő és egy iszlamista szervezet csap össze: az elmúlt évtizedek konfliktusai között ez nem lenne egyedülálló, ha a harcok nem a világ egyik legforgalmasabb útvonalán, a Szuezi-csatorna bejáratánál zajlanának, milliárdos károkat okozva a nemzetközi kereskedelemben – írta a Politico.
Fotó: AFP
A jemeni húszi lázadók – és egyre gyakrabban a hírhedt szomáliai kalózok – az izraeli háború kirobbanása óta több tucat konténer- és olajszállító hajót támadtak meg a térségben. A világkereskedelmet fenyegető akciókra az Egyesült Államok egy koalíciós haderő felállításával válaszolt, amellyel most megpróbálják újra biztonságossá tenni a térséget.
A Dzsibuti és Jemen közti Bab el-Madeb tengerszoros a Vörös-tenger déli bejárata, egyben az Európát és Ázsiát összekötő Szuezi-csatornához vezető folyosó része. Becslések szerint a globális kereskedelem 12-15 százaléka halad át itt, mivel a fuvarozók így pénzt és időt tudnak megspórolni – enélkül ugyanis a szállítmányozóknak a Jóreménység-fokon keresztül kellene megkerülniük Afrikát.
A húszik és legnagyobb támogatójuk, Irán azonban még nemzetközi nyomásra sem teszik le a fegyvert, és félő, hogy az igazi válság csak most kezdődik, az egyre több ágazatot érintő támadások pedig tovább folytatódnak.
A svájci székhelyű Mediterranean Shipping Company (MSC), a német Hapag-Lloyd és a dán Maersk hajózási társaság az útvonal kockázatossága miatt január elején bejelentette, hogy átmenetileg megtiltja áruszállítói áthaladását a Szuezi-csatornán. Ezek a vállalatok együtt a nemzetközi konténerszállítás több mint 40 százalékáért felelősek.
Irdatlan gazdasági csapás a Szuezi-csatornánál: Izraelt célozták, Európát találták elAz iszlamista kalózok sorra támadják meg a konténerhajókat, kőhajításnyira az amerikai hadiflottától. A tengerjárók kénytelenek megkerülni Afrikát, ha biztonságban akarják Európába juttatni a rájuk bízott árukat. |
A jelenlegi helyzet abban különbözik a 2021-es zárlattól, amikor is az Ever Given konténerszállító napokig teljesen eltorlaszolta a csatornát, hogy a bátrabb fuvarozók még mindig közlekednek az útvonalon, így a kereskedelem valójában nem állt le a térségben. Sokkal nagyobb probléma viszont az Atlanti-óceán túloldalán a Panama-csatorna kiszáradása, a két átjáróban párhuzamosan fellépő akadályok ugyanis rövid időn belül a szállítási árak emelkedéséhez vezethetnek.
Az olaj és néhány más tranzitáru esetében a támadások kezdete óta jelentős áringadozást tapasztaltunk, ez el fog tartani még egy ideig, a drágulást viszont a fogyasztók is meg fogják érezni
– figyelmeztetett Marco Forgione, az Institute of Export & International Trade főigazgatója. Mint elmondta, a skót whiskytől kezdve az Indiából és Vietnámból származó fűszereken át a Thaiföldön és Bangladesben gyártott ruházati cikkekig rengeteg terméket érint a szuezi válság.
Fotó: Shutterstock
A kockázatokat növeli, hogy a húszi lázadók szövetségese és legnagyobb támogatója, Irán is azzal fenyegetőzik, hogy csatlakozik a konfliktushoz, pár napja pedig hadihajókat is küldött a térségbe. Az ország ráadásul képes lenne arra is, hogy a Hormuzi-szoros lezárásával a Perzsa-öbölben is korlátozza a kereskedelmet, ami óriási csapás lenne a nemzetközi olaj- és LNG-ellátásra.
A Közel-Kelet létfontosságú a globális energiaáramlás szempontjából – a termelés mellett a világ kőolajának mintegy 10 százaléka és a cseppfolyósított földgáz közel 8 százaléka a térségen keresztül halad át. A brit BP energetikai óriás már bejelentette, hogy a támadások miatt a hajóit kerülő utakra irányítja, és valószínűleg sok olajtanker fogja a példáját követni.
Ha a konfliktus tovább húzódik, az Afrikát megkerülő hajóknál a szállítási, a Szuezi-csatorna felé fuvarozóknál pedig a biztosítási díjak fognak megemelkedni, ami az energiaárakra is hatással lesz. A gáz határidős jegyzése 7 százalékkal emelkedett decemberben, mivel a kereskedők magasabb januári árakra számítanak, míg a Brent nyersolaj árfolyama 2 százalékkal ugrott meg a hét eleji összecsapások hírére.
A vörös-tengeri zavarok közvetlen gazdasági hatását egyelőre ellensúlyozzák az európai gazdaságokban működő dezinflációs tényezők: a magasabb kamatok már most erősen csökkentik a keresletet, amire a költségvetési hiányok csökkenése érdekében megemelt adók is negatív hatással vannak. A magasabb olajárak valószínűleg tovább gyengítik a fogyasztást – hosszú távon pedig a recesszió esélyét is növelhetik az unióban.
A szuezi válság nyilvánvalóvá tette a modern hadviselés legnagyobb problémáját is
A vörös-tengeri konfliktusnak egy másik ára is van, mégpedig a nyugati hadseregek számára, amelyek látszólag túl drága fegyverekkel harcolnak. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország hajói az elmúlt napokban többször is tüzet nyitottak húszi drónokra és rakétákra, ez pedig igencsak költséges volt a nyugati erők számára.
A múlt hónapban például a francia Languedoc fregatt darabonként egymillió eurós Aster 15 föld-levegő rakétákat használt az Iránban gyártott Shahed típusú drónok lelövésére, amelyek legfeljebb 20 ezer euróba kerülnek.
A Nyugat most ugyanazt kapja a húsziktól, amit Oroszország az ukránoktól vagy Izrael a Hamásztól. Hiába a csúcstechnológia, ha azt egy hadseregnek ötvenéves fegyverekre és gyerekjátékokra kell elpazarolnia
– mondta Maxence Brischoux tengeri geopolitikai szakértő. Szerinte az olcsó drónok megjelenése a harcmezőn hatalmas fordulatot hozhat majd a hadviselésben, amely az elmúlt évtizedekben a kifinomultságra és a csúcskategóriás felszerelésre összpontosított a költséghatékonyság helyett.
Erőteljesen drágult a tengeri szállítás a húszik támadásai miattA konténerhajók csak hatalmas kerülővel tudnak célhoz érni, ha nem akarnak áthajózni a Vörös-tengeren. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.