Megerősítette Magyarország adósságbesorolását a Fitch Ratings

Megerősítette Magyarország BBB kategóriájú adósbesorolását a Fitch Ratings, és a hozzá rendelt negatív kilátás is maradt.

A magyar államadósság besorolásáról a Fitch Ratings június 14-én, pénteken hozta meg döntését, miután az elmúlt két hónapban a másik két nagy hitelminősítő is felülvizsgálta – és változatlanul hagyta – az ország besorolását. Elemzők arra számítottak, hogy a Fitch nem változtat majd a magyar államadós-besoroláson, és a kilátás is feltehetően az eddigi negatív marad.

Megírtuk, a hitelminősítő az osztályzat meghatározásakor pozitívumként értékelheti azt, hogy hónapról hónapra látványosan javulnak a külkereskedelmi adatok. A költségvetés helyzetéből ugyanakkor adódnak kockázatok: a Költségvetési Tanács épp a héten figyelmeztetett, hogy a kormány nagyon fegyelmezett magatartására van szükség  a 4,5 százalékos idei hiánycél tartásához. 

Részletes indoklásában a hitelminősítő kiemelte: Magyarország besorolását a BBB kategóriájú társaihoz képest erős strukturális mutatók, a beruházások által ösztönzött gazdasági növekedés és a szilárd nettó közvetlen külföldi tőkebefektetések támogatják. Ezeket ellensúlyozza a versenytársakhoz képest magas államadósság, az unortodox politikai lépések és a kormányzási mutatók romlása az elmúlt években, amelyek a BBB középértékhez közelítenek.

Az előjelnek, bár nem változott, szintén van jelentősége: a negatív kilátás a politikai környezet és az államháztartás teljesítménye körüli kockázatokat tükrözi, amelyek alááshatják a gazdasági stabilitást és nyomást gyakorolhatnak a finanszírozási költségekre.

A három legjelentősebb hitelminősítő jelentései egyaránt a hazánk iránti nagyfokú bizalmat tükrözik, köszönhetően annak, hogy a fokozódó háborús helyzet ellenére megkezdődött a magyar gazdaság helyreállása – kommentálta a péntek esti döntést a Nemzetgazdasági Minisztérium. Kiemelték, a kormány gazdaságpolitikai intézkedései hatékonynak és eredményesnek bizonyulnak: az infláció sikeres visszaszorítását követően 2024 első negyedévében újraindult a gazdaság, a GDP éves alapon 1,7 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal növekedett. Ezzel a magyar gazdaság az uniós gazdaságok éllovasai közé tartozott az első negyedévben. A kormány az év hátralévő részében is folytatja a gazdasági növekedés újraindítását, jövőre pedig tovább emeli annak ütemét, azaz a GDP 2024-ben 2,5 százalékkal, 2025-ben pedig 4,1 százalékkal fog növekedni.

A növekedés fokozatos újraindítását segíti, hogy fél éve folyamatosan nőnek a reálbérek, ennek hatására négy hónapja egyre dinamikusabban nő a kiskereskedelmi forgalom, azaz megkezdődött a fogyasztás helyreállása. A növekedéshez járul hozzá a turizmus kiugró teljesítménye is, 2024. január és április között mintegy 10 millió vendégéjszakát regisztráltak a hazai szálláshelyek, ami közel 8 százalékkal több, mint az előző év első 4 hónapjában. 

Kimagaslóan teljesít az építőipar is, 2024 áprilisában az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz viszonyítva 15,6, az előző hónaphoz képest 11 százalékkal emelkedett. 

A növekedést fokozza, hogy a hitelezés élénkül, 2024 első négy hónapjában a háztartások új lakáscélú hitelszerződései 150,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, miközben a nem pénzügyi vállalatok új hitelszerződései 10,7 százalékkal emelkedtek ugyanebben az időszakban. A növekedést segíti továbbá az is, hogy nő a munkaerőpiaci aktivitás: 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, a foglalkoztatottak száma ma már meghaladja a 4,7 milliót. A munkaerő-tartalék aktivizálódik, a 15–74 éves korosztályon belül egy év alatt több mint 60 ezer fős a bővülés.

Kitértek rá, hogy

Ezt azonban továbbra is késlelteti, hogy a háború és a szankciók nyomán Európa, azon belül is Németország gazdasága jelentős károkat szenvedett. Az export gyengélkedése ma a gazdaság újraindításának legnagyobb akadálya. Az ország finanszírozási helyzete stabil és biztonságos, hiszen enélkül elképzelhetetlen lett volna, hogy a kormány tető alá hozza a rendszerváltás utáni Magyarország legösszetettebb és legnagyobb értékű gazdasági tranzakcióját: a Budapest Airport Zrt. visszavásárlását. A reptér nemzeti tulajdonba való visszavétele szuverenitási kérdés, amely nem csak a személyszállítás és a turizmus, hanem az áruszállítás miatt is stratégiai jelentőségű.

Ezzel egyébként lezárult a három nagy, befektetők által kiemelten követett hitelminősítők által végzett első felülvizsgálati kör.

A döntést Varga Mihály pénzügyminiszter is kommentálta: