A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak és intenzívebbek az erdőtüzek, tavaly 8,6 milliárd tonna szén-dioxidot bocsátottak ki, 16 százalékkal többet a többéves átlagnál – derült ki az első ilyen hatástanulmányból, amely az Earth System Science Data című szaklapban jelent meg.
Ez elég tetemes mennyiség, ha figyelembe vesszük, hogy a világ országai 36,8 milliárd tonna szén-dioxidot bocsátottak ki 2023-ban fosszilis tüzelőanyagokból. Az Egyesült Államok például évente 4,8 milliárd tonna szén-dioxidot „termel”. A tüzek nettó hatását azonban némileg enyhíti, hogy az újra kisarjadó erdők majd szén-dioxidot vonnak ki a légkörből.
A 2023 márciusától 2024 februárjáig tartó szezon
csak azért nem döntött kibocsátási rekordot, mert viszonylag kevés tűz pusztított az afrikai szavannákon,
– ismertette az eredményt az AFP francia hírügynökség.
A vizsgálatot brit intézmények, köztük a Dél-angliai Egyetem végezte, és az eredményeket ezután minden évben közzéteszik.
A kanadai erdőtüzek tavaly az elmúlt két évtized átlagánál kilencszer több, kétmilliárd tonna káros anyagot bocsátottak ki – ez tette ki a globális mennyiségnek majdnem a negyedét. Annyi szén-dioxid jutott a levegőbe innen, amennyi normális körülmények között egy évtized alatt lenne várható.
Az országban 232 ezer embert kellett kitelepíteni, és nyolc tűzoltó vesztette életét a lángokkal folytatott harcban. Ez volt az ország „legvadabb erdőtűzszezonja” – emlékeztetett a brit The Guardian.
Súlyos erdőtüzek pusztítottak a világ más területein is az Amazonas térségétől Hawaiin keresztül Görögországig, ahol az Európai Unió legnagyobb erdőtüze több mint 900 négyzetkilométeren lángolt. Az országban az idén is nagyon rossz a helyzet, most éppen Athén környékén tombolnak a lángok.
A tüzek tavaly embereket öltek, otthonokat és infrastruktúrát emésztettek fel, tömeges kitelepítéseket okoztak, veszélyeztették az emberek megélhetését, és létfontosságú ökoszisztémákat károsítottak meg
– foglalta össze az eredményt Matthew Jones, a kutatás vezetője.
A szerzők figyelmeztettek, hogy a felmelegedéssel egyre nő a veszély, a klímaváltozás okozta időjárási körülmények elősegítik az erdőtüzek fellobbanását.
Megállapították, hogy az Amazonas nyugati részén az emberi tevékenység legalább a hússzorosára növelte a tüzeknek kedvező időjárási körülmények esélyét. Ha továbbra is olyan nagy mennyiségű üvegházhatású gázt termelünk, mint most, akkor egyre valószínűbbé válnak a tavalyihoz hasonló nagy tüzek.
Semmi sincs azonban kőbe vésve. „Minimalizálható a kockázat, még nem túl késő cselekedni. Ha a jövőben visszafogjuk a szén-dioxid-kibocsátást, akkor jelentősen csökkennek a ránk váró kockázatok is” – hangsúlyozta Jones a tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón.
Felhívta azonban a figyelmet arra is, hogy bár a visszanövő erdők fejlődésük során képesek szén-dioxidot felvenni a levegőből – ami egy „késleltetett szén-dioxid-nyelőt” hoz létre –,
a tüzek gyakoribbá válása mindenképpen aggasztó tendencia, mert a növényzetnek kevesebb esélye van a regenerálódásra.
Ezáltal a tüzek egyre nagyobb szén-dioxid-forrássá válnak.
„Az igazi probléma akkor kezdődik, amikor a tűzrendszer eltolódik a természetes állapottól a gyakoribb és súlyosabb égés irányába. Sajnos pontosan ezt látjuk az erdőkben, és ez egyensúlytalanságot eredményez. Azt jelenti, hogy az erdőtüzekből származó azonnali kibocsátások ebben az évtizedben egyre inkább meghaladják a korábbi évtizedek tüzeiből származó késleltetett elnyeléseket” – mondta a kutató.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.