Pokrovszk: a donyecki nagyváros elvesztése csapást mérne az ukrán acéltermelésre
Ukrajna acéltermelése tavaly 6,2 millió tonnára esett vissza az orosz invázió előtti több mint 21 millió tonnáról, ami 70 százalékos csökkenés. Ez részben azzal magyarázható, hogy Ukrajna elvesztette kapacitásának jelentős részét, miután Moszkva elfoglalta Mariupolt, ahol az Azovsztal és az Iljics acélmű működött.
A Bloomberg szerint még meglévő létesítmények csak részben funkcionálnak, például a Dnyiprótól 150 kilométerre fekvő Krivij Rih acélgyára az első fél évben a kapacitás 47 százalékán üzemelt. Most az ágazat ellátási láncát tovább terhelheti a pokrovszki szénbánya lehetséges elvesztése, amely az ország fennmaradó acélműveinek működéséhez szükséges szenet termeli.
Nem az orosz, hanem az ukrán ütőerőt vonta el a kurszki támadás
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy az ukrán hadsereg augusztus eleji meglepetésszerű behatolása az oroszországi Kurszkba elvonta az orosz erők egy részét a donyecki frontról. Ezzel szemben a valóság az, hogy az orosz hadsereg néhány napja elfoglalta a háború előtt 14 ezer lakosú települést, Novohrodivkát, és
tovább haladnak a hatvanezres nagyváros, Pokrovszk felé.
Az orosz csapatok mintegy 9 kilométerre vannak Pokrovszk keleti külvárosától, így csak idő kérdése, hogy mikor kezdődik az ostrom. Zajlik a lakosság evakuálása, és már több mint 20 ezer ember elhagyta a települést, amely nem rendelkezik gázellátással, miután szerdán az orosz tüzérség megsemmisített egy elosztóállomást.
Az ukrán acél legnagyobb piaca: az Európai Unió
A még működő bánya és a feldolgozóüzem is néhány kilométerre nyugatra található a várostól. Ha Pokrovszk orosz kézre kerül, akkor a vállalatok kénytelenek lesznek szenet importálni, ami a termelés átmeneti lassulásához vezethet. Az iparág jelenleg az ország fegyveres erőinek szállít termékeket, de egy részét továbbra is exportálják, a legnagyobb piacnak az Európai Unió számít.
A háború kitörése előtt az ukrán acélexport hagyományos piaca Törökország, a Közel-Kelet és Afrika volt, azonban az orosz riválisok előnyben vannak az alacsony energiaárak miatt, míg Ukrajna energiaválságban szenved.
Ázsia uralja az acélgyártást
Tavaly a világ acélgyártása 1870 millió tonnát tett ki. Összehasonlításképpen: a koronavírus-járványt megelőző 2019-es évben 1875 millió tonna volt a termelés. A világ legnagyobb acélgyártója továbbra is Kína, amely az előállítás több mint felét adta 1000 millió tonnával, ami 2022-höz képest 1,2 százalékos csökkenés.
A második India 140 millió tonnával, ez a globális termelés mintegy 7,5 százalékát tette ki, és egyébként 11 százalékos növekedés 2022-höz viszonyítva. A harmadik Japán 87 millió tonnával, itt a zsugorodás éves szinten 2,4 százalékos. A negyedik helyen álló Amerikai Egyesült Államok 80 millió tonnával a gyártás 4,3 százalékát adta.
A háborús Ukrajna számai mindezekhez képest eltörpülnek, a teljes éves termelés már alig több, mint hatmillió tonna.
A kínai acél elárasztja a világot
Kína acélexportja idén várhatóan meghaladja a százmillió tonnát, ami 2016 óta a legmagasabb érték. A kivitel felpörgése azzal magyarázható, hogy Kínában visszaesett a belföldi kereslet, így a cégek kénytelenek többet exportálni, főként a délkelet-ázsiai országokba és Európába.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.