Inflációban a régió legjobbja Magyarország: a GDP-nek ez segít, de a forintért izgulni kell

Közép-európai összehasonlításban Magyarországon fékezett a legnagyobbat az infláció. A gazdaságnak és a magyaroknak is jót tesz, ha a drágulás lelassulása az életszínvonal javulásához, nagyobb fogyasztáshoz vezet, az árak újra-felpörgetése nélkül. A forint árfolyama számára azonban, mint az első piaci reakcióból is kiderült, továbbra is kockázatokat hoz az infláció és a kamatok normalizálódása. Sokaknak szerencse, másoknak kevésbé, hogy a megnyugtató augusztusi inflációcsökkenést mutató számok a nyári turistaszezon lecsengésekor érkeztek.

A magyar éves infláció, miután júliusban 4,1 százalékra gyorsult, még a júniusi 3,7 százaléknál is lassabb ütemre kapcsolt augusztusban, 3,4 százalékra. Ennél 2021 februárja óta nem is volt alacsonyabb az inflációs ráta. Ez azért is megnyugtató, mert voltak félelmek, hogy miután a 2023-as szélsőséges megugrás után Európa- és régiószerte – Magyarországon is – szélsebesen visszafordult az infláció, a magára találó kereslet egy újabb, habár a tavalyinál kisebb inflációs hullámot okoz, megakasztva a kamatok csökkentését.

Ezek a félelmek még mindig nem tűntek el, és hogy miért, ahhoz elég rápillantani az árak alakulására a közép-európai régió országaiban.

A drágulás mértéke csak Közép-Európa egyes országaiban lett kisebb

Az éves inflációs táblázatban lent összefoglaltuk a környékünk fő európai uniós gazdaságainak mutatóit. Az adatokból egyrészt kiolvasható, hogy egy évre visszatekintve Magyarországon csökkent a legnagyobbat a drágulás rátája. Ez annyit jelent, hogy a magyar fogyasztó számára jelenti a legnagyobb könnyebbséget a folyamat, habár jelentős mérséklődés máshol is volt, például Szlovákiában.

Mindez abból a szempontból reménykeltő, hogy miközben Európa egészének a gazdasága küszködik a világjárvány utáni és az ukrajnai háború mérgező hatásaival telített környezetben, a drasztikusan lelassult infláció szép reálbérnövekedéshez vezethet nálunk, ami pedig a gazdasági teljesítmény (a GDP) emelkedéséhez és az életszínvonal újabb javulásához segítheti a magyarokat.   

A táblázatból látható, hogy bár nem Magyarországon a legalacsonyabb az infláció a régióban, az augusztusi ráta nálunk csökkenést mutat, szemben például a lengyelekkel és a románokkal, ahol a fordítottja történt. 

A jövőt illetően, az üzemanyagárak trendszerű csökkenése ellenére is vegyes régiós kép fenntart némi bizonytalanságot, nehéz volna kibogozni például, mi okozza, hogy miközben nálunk a júliusi 2,7-ről 2,4 százalékra lassult az élelmiszerek drágulása – Csehországban pedig egyenesen 1,8 százalékkal olcsóbbak lettek – a lengyeleknél és a románoknál például pont hogy gyorsult. (Talán a korábbi mérséklődés utáni újrainduló kereslet okozta.)

Kevesebb bevásárlás a szomszédos országokban, több itthon

A hazai és régiós ártrendek konkrét változásokat okozhatnak az életünkben. 

Néhány napos hír, hogy közvetlen buszjárat indul Budapestről a bevásárlóknak Burgenlandba, a parndorfi outletbe. A másokhoz képest jó magyar inflációs teljesítmény, és az adatokat követő forintgyengülés (mi okozta, erre visszatérünk) 

bár mint látjuk, az éves infláció az osztrákoknál és a horvátoknál is csökkent, a románoknál azonban fordítva (az augusztusi szlovák adatot pedig még nem ismerjük.

Az alacsonyabb hazai infláció ugyanakkor azt jelenti, hogy a bérek az árakhoz képest többet érnek, mint korábban – ezt nevezzük reálbérnövekedésnek –, ami azt eredményezheti, hogy a nagy tavalyi inflációs hullám óta óvatos magyar fogyasztók talán bátrabban pakolnak a kosarukba a hazai áruházakban. Ez pedig a hazai termelőknek is segítene (sőt az állami költségvetésnek is). Az európai – és főleg a német – gazdaság gyengélkedésétől sújtott magyar gazdaság egyik leállt motorja indulhat újra.

A forint nem szerette az inflációs adatot, és ez is hathat az életünkre

Az adatsorok mögötti folyamatoknak van egy másik vonala is, ami magyarok életére közvetlen hatásokat gyakorolhat.

A forint azonnali gyengüléssel reagált a számokra, kitörve a megelőző egy hónap erősödést sugalló sávjából, és kedden 397,6 környékén az euróval szemben négyhetes mélypontra siklott, miután hétfőn (egyéb tényezők hatására is) már visszapattant 394 környékéről. Sok külföldön nyaraló szerencséjére ez a nyári fő turistaszezon vége felé történik, de vannak olyanok, akik vakarják a fejüket, mert még most állnak a nyaralásra szánt forintok devizára váltása előtt. A hozzánk látogató turisták fejében ugyanakkor a történtek erősíthetik azt a nézetet, hogy Magyarország olcsó (hiszen a devizájukért több forintot kapnak).

Az infláció javulása azért „nincs a forint ínyére” és azért is okozhat további aggodalmakat, mert

• növeli az esélyét, hogy tovább csökkenti kamatait a Magyar Nemzeti Bank
• miközben a régióban más jegybankok (mint a lengyel vagy a román) óvatosságra kényszerül
• az amerikai Federal Reserve-től és az Európai Központi Banktól várt kamatcsökkentés pedig nem biztos. 

Ha a Fed a vártnál kisebbet vág, az EKB a vártnál szigorúbb hangvételt üt meg, a forint árfolyamára ez további nyomást gyakorolhat. És ez akár el is térítheti az MNB-t a kamatlazítástól, mentőkötelet dobva a forintnak az ING elemzője, Virovácz Péter szerint, aki jegyzetében hozzátette: