Luxusprobléma: Írország nem tud mit kezdeni a milliárd eurós többletével

Az Írország jövő évi költségvetését előkészítő tisztviselők meglepő helyzettel szembesültek: míg a világ sok kormánya a csőd szélén próbál meg takarékoskodni, addig Dublin 8,6 milliárd eurós többlettel és a vártnál ötször gyorsabban növekvő gazdasággal rendelkezik. Ez pedig azonnal heves vitát robbantott ki arról, hogy a kormánynak mit kellene kezdenie ezzel a hatalmas vagyonnal.

Több mint egy évtizeddel az ír gazdaság összeomlása után, amely miatt az Európai Uniónak és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) is egy 67,5 milliárd eurós hitellel kellett az ország segítségére sietnie, a kormány pedig egy brutális megszorító programot vezetett be, az ország most ennek az ellenkezőjét tapasztalja.

– mondta Gerard Brady, az Ibec, Írország legnagyobb üzleti lobbijának vezető közgazdásza a Financial Timesnak, aki más érdekvédelmi szervezetekkel együtt felszólította Dublint, hogy a többletet a lakosságra és beruházásokra költsék.

Az ország ipari vezetői és a közgazdászok is egyetértenek abban, hogy az óriási többletet most kellene elkölteni; ennek elmulasztása ugyanis megtörhetné az ír gazdaság fellendülését, és megijesztené a külföldi befektetőket, miközben a kormány elveszítené a lakosság bizalmát.

A kormány azonban továbbra is a múlt árnyékában él, és a jelentés kiadását követően közölte, hogy „körültekintően fog takarékoskodni”, a jövőbeli nyugdíj-, éghajlati és infrastrukturális kiadásokat tartva szem előtt.

Az államkassza 2024-ben már a harmadik egymást követő évben zárna többlettel, miután a hivatalos adatok szerint tavaly 8,3 milliárd euróval, 2022-ben pedig 8,6 milliárd euróval lépték át a költségvetést. Emögött elsősorban az írországi székhelyű globális vállalatok – főként a technológiai és gyógyszeripari szektorban – növekvő társaságiadó-bevételei állnak.

Dublin a társasági adó – amely 2023-ban 23,8 milliárd eurót hozott a konyhára, idén pedig tovább fog emelkedni – termelte többletből az elmúlt két évben állami vagyonalapokba fektetett be, hogy a jövőben is stabil forrásai legyenek a kiadásai finanszírozására.

A túlcsorduló államkassza „matrac alá rejtése” a múltban komoly lakossági ellenállást váltott ki, az elemzők pedig arra figyelmezettek, hogy takarékosság helyet a kormánynak az állampolgáraira is költenie kellene a politikai stabilitás fenntartásához.

– jelentette ki David McWilliams közgazdász, aki két évvel ezelőtt is kritizálta Dublin szűkmarkúságát.

Írország gazdasága is szárnyal

Bár az ír GDP-adatokat eltorzítja a túlméretezett multinacionális szektor, a módosított belső keret – a kormány által használt növekedési mutató – tavaly 2,6 százalékkal nőtt, ami több mint ötszöröse a piac által várt 0,5 százaléknak.

Dublin azonban még ilyen tündöklő adatok mellett is óvatos marad, mivel szerinte a közel teljes foglalkoztatás és a vélt magas infláció továbbra is komoly veszélyeket tartogat a lakosság számára – annak ellenére, hogy az árnyomás mostanra 1,1 százalékra csökkent.

– figyelmeztetett Dermot O’Leary, a Goodbody brókercég vezető közgazdásza, aki szerint a spórolás akár politikai bukást is jelenthet Simon Harris miniszterelnöknek és pártjának, a Fine Gael kereszténydemokratáinak.

Az óriási költségvetési többletből az ellenzéki pártok, az ipari lobbik és a lakosság szerint

• fejleszteni lehetne az egyre átláthatatlanabb adórendszert és a közberuházási bürokráciát;
• támogatni a startupokat, valamint a kis- és középvállalkozásokat, ami tartóssá tenné a gazdaság erejét;
• visszafordíthatnák az ország demográfiai problémáit, segítséget nyújtva a magányos ír fiataloknak;
• vagy megálljt parancsolhatnának a tömeges migrációnak és az azzal járó erőszakhullámnak.

Egy dolog biztos: Dublinnak muszáj kezdenie valamit a pénzzel, mivel rengeteg terület van, ahol elkölthetné. Ha ezt nem teszik meg, azzal a lakosságot és a többletet termelő üzleti életet is maguk ellen fordíthatják. Ez pedig politikai öngyilkosság lenne.