A Jupiter egyik holdja lehet az emberiség menekülőútja

A NASA felkészült arra, hogy egy űrszondát küldjön a Jupiter egyik holdjára, hogy megtudja, annak a jéggel borított felszíne alatt rejtőző óceánban lehet-e élet. Az Europa Clipper küldetés a floridai Kennedy Űrközpontból helyi idő szerint hétfőn 12.06-kor (magyar idő szerint 18.06-kor) indul, miután az eredetileg csütörtökre tervezett indulást a Milton hurrikán miatt elnapolták – írta a The Guardian.

Amennyiben nem lesz semmilyen fennakadás, a hattonnás űrhajó – ami méreteit tekintve az eddigi legnagyobb, amit a NASA valaha bolygóközi küldetéshez épített – elrepül a Mars mellett, majd visszafordulva tesz egy kört a Föld körül, mielőtt a Jupiter felé venné az irányt. Az Europa Clipper mintegy kétmilliárd mérföldet utazik, mielőtt 2030-ban elérné célját. Nevét onnan kapta, hogy a bolygó Europa nevű holdját veszi célba. Ez az egyike azoknak a holdaknak, amelyeket még Galileo Galilei fedezett fel.

Az ötmilliárd dolláros (több mint 1800 milliárd forint) küldetés hivatalosan nem magát az életet fogja keresni a Jupiter fagyos holdján, a szonda műszerei szerves vegyületek nyomai után kutatnak majd az Europa felszínén, és a holdról felszabaduló gázok után szaglásznak, hogy megállapítsák, lakható-e az égitest.

– nyilatkozta Curt Niebur, a misszió egyik vezető tudósa.

Az űrszonda nagyjából 31 méter hosszú, főleg a nagyméretű napelemek miatt, amelyek az eszköz elektromos rendszerei számára elegendő energia előállításához szükségesek. Összesen kilenc műszar van rajta, köztük az Europa felszínét feltérképező kamerák, és a hold vastag jégtakarója alá benéző radar.

Mit remélhetünk a Jupiter holdjától?

A Jupiter holdjának korábbi megfigyelései során hatalmas vízcsóvákat fedeztek fel, amelyek a fagyos felszínről spricceltek, és bizonyítékokat szolgáltattak egy földalatti óceán jelenlétére. Becslések szerint az égitesten kétszer annyi sós víz lehet a felszín alatt, mint a Földön. Amennyiben ami Holdunkhoz hasonló méretű Jupiter-holdon élet alakult ki, akkor a kilökődött vízben erről árulkodó vegyületek rejtőzhetnek.

Az út azonban nem lesz könnyű. Az indítással járó rutinszerű veszélyeken túl az űrszonda extrém, és a számítógépet potenciálisan kisütő sugárzási szintekkel nézhet szembe, amint megkezdi az Europa megfigyelését. A Jupitert hatalmas mágneses mező veszi körül, amely gyakran az Europa felé zúdítja a negatív részecskéket. Az intenzív sugárzás minden olyan űrhajóra veszélyes lehet, amely megpróbálja megkerülni az égitestet.

Habár az Europa Clipper űrszonda csak korlátozott ideig tartózkodik az Europa legintenzívebb sugárzási mezőjében, minden egyes, egy napnál rövidebb ideig tartó elrepülés során a szonda jelentős sugárzásnak lesz kitéve.

Tudósok szerint azonban a sugárzás minden káros hatása ellenére nem akadályozza, sőt, segíti az életet a holdon. A nagy energiájú részecskék az Europa vékony légkörében a vízmolekulákat oxigénre és hidrogénre bontják, az oxigén egy része az óceánba juthat, és más vegyi anyagokkal reagálva energiát biztosíthat a mikrobák számára.