Kína célba veszi a francia brandyt, Peking az uniós autóimportot is korlátozhatja

Kína olyan intézkedéseket tanulmányoz, mint például a nagy motorral felszerelt, importált járművekre kivetett vámok emelése – közölte  a távol-keleti ország kereskedelmi minisztériuma. Peking egyben korlátozást vezetett be a brandyk behozatalára: péntektől kezdve az importőröknek biztosítékot kell letétbe helyezniük a kínai vámhatóságoknál, ha az Európai Unióból származó ilyen alkoholt importálnak.

Az EU vámokról szóló döntése után a megtorlás kérdése kerül előtérbe: mint ismert, múlt héten az unió tagállamai megszavazták az akár 45 százalékig terjedő, a kínai elektromos autókat sújtó sarcot. A voksoláson tíz ország a sáp mellett, öt ellene szavazott, 12 pedig tartózkodott.

Brüsszel szerint Peking olyan támogatásokat juttathat az elektromosautó-gyártóinak, ami torzítja a tisztességes versenyt. A világ második legnépesebb országa tagadja a vádakat, a felek közötti tárgyalások nem zárultak le, a kínai és az uniós szakértők új szisztémán dolgoznak, amely nem az autó gyártója, hanem a jármű tulajdonságai alapján állapítja meg a vámokat.

Kína nem hagyja magát

A távol-keleti ország először dömpingellenes vizsgálatot indított az uniós sertéshús importjával szemben. Ha ennek eredményeképpen az ázsiai nagyhatalom korlátozza az uniós sertésimportot, az igen súlyos csapás lenne elsősorban Spanyolországnak, Dániának és Hollandiának. Nem csupán azért, mert Kína az uniós sertéshús legnagyobb felvevőpiaca, 

Kína azóta újabb vizsgálatot indított az Európai Unióból származó tejtermékekkel szemben, ami főleg a német, ír, francia és holland termelőknek fájna a legjobban. Ezekkel kapcsolatban a kínai kereskedelem annyit közölt, hogy a vizsgálatok eredményei alapján objektív és igazságos döntést hoz, de borítékolhatóak a büntetővámok, ha nem sikerül megállapodni.

A pekingi bejelentést követően a francia italgyártók részvényei zuhanni kezdtek: a Pernod Ricard árfolyama több mint 4 százalékkal csökkent, míg a Remy Cointreau kurzusa majdnem 9 százalékot vesztett, ami az elmúlt 11, illetve 10 hónap legsúlyosabb egynapos esését jelenti. A Reutersnek megszólaló kereskedők attól tartanak, hogy Kína az európai luxusipart is célba veheti a jövőben.

Geopolitikai feszültségek

Kína és Európa kapcsolatait tovább rontották a geopolitikai feszültségek, miután a felek eltérő módon viszonyulnak az orosz–ukrán háborúhoz, és az öreg kontinens országai felsorakoztak az Egyesült Államok mellé a Peking ellen bejelentett korlátozások ügyében is. Az előbbi esetében az Európai Unió számos szankciót vezetett be Oroszország ellen, miközben Ukrajnát támogatja lőszerrel, pénzzel és haditechnikai eszközökkel. 

A távol-keleti ország viszont nemhogy nem vezetett be büntetőintézkedéseket, de segíti Moszkvát a szankciók kijátszásában, a kínai cégek pedig betöltötték a kivonuló európai vállalatok által hagyott űrt. A világ második legnagyobb gazdasága továbbá sérelmezte, hogy a csipgyártó berendezéseket készítő európai vállalkozások – például a holland ASML – a Fehér Ház tiltására nem szállítanak gépeket a kínai megrendelőknek.

A tárgyalások még zajlanak, de könnyen elmérgesedhet a vámvita. Pedig szükség lenne a párbeszédre: tavaly Kína volt az unió legnagyobb kereskedelmi partnere, miközben a blokk kereskedelmi deficitje éves szinten 27 százalékkal, 291 milliárd euróra csökkent.