Húsz dollárral is nőhet az olaj hordónkénti ára
A hét eleje óta hordónként több mint öt dollárral emelkedtek az olajárak, mivel felerősödtek a félelmek, hogy Izrael támadást indíthat Irán energetikai infrastruktúrája ellen, és a drágulás elemzők szerint pénteken elérheti akár a 8-9 százalékot is. A rali azonban így is meglehetősen visszafogott, ami sok piaci megfigyelőt meglepett, tekintve, milyen nagy a tét.
Az energetikai elemzők szerint az olajpiacok nem veszik elég komolyan a közel-keleti konfliktus kiszélesedésének kockázatát, pedig alaposan megzavarhatja az olajszállításokat a kulcsfontosságú régióból.
Irán tagja a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC), és a globális olajpiac egyik legfontosabb szereplője – emlékeztetett a CNBC. A perzsa állam becslések szerint majdnem napi négymillió hordó olajat termel, ezért akár a globális kínálat 4 százaléka is veszélybe kerülhet, ha Izrael célba veszi az ország olajipari létesítményeit, válaszul a korábbi rakétatámadásra, amelyet főként Teherán csodafegyverével, a Fattah-2 hiperszonikus rakétával hajtottak végre.
Lesz ez még rosszabb
Pénteken a Reuters jelentése szerint a Brent és az Egyesült Államokban irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára is 0,7 százalékkal emelkedett, ami az előbbinél hordónként 78,17, az utóbbinál pedig 74,21 dollárt jelent. (Egy dollár 364,2 forint.)
A Goldman Sachs előrejelzése szerint azonban akár húsz dollárral is megugorhat a hordónkénti ár,
ha izraeli támadás éri az iráni olajtermelő létesítményeket, és ezzel tartósan kieshet napi egymillió hordónyi termelés.
Ehhez természetesen az is kell, hogy az OPEC+ ne döntsön a kitermelés növelése mellett – mondta a CNBC pénteki adásában Daan Struyven, az amerikai befektetési bank és pénzügyi szolgáltató globális nyersanyagkutatási részlegének egyik vezetője.
Szerinte hordónként nem egészen tíz dollár lehet az áremelkedés, ha az OPEC+ olyan kulcsfontosságú tagjai, mint Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, pótolják a kieső mennyiség egy részét.
Mi lehet a célpont?
Izrael több célpont közül is válogathat, Saul Kavonic, az MST Marquee vezető energetikai elemzője szerint az egyik a Kharg-sziget, amely Irán nyersolajexportjának 90 százalékát adja.
Az azonban még nagyobb problémát okozna, ha a konfliktus átterjedne a Hormuzi-szoroson keresztül történő tranzitra
– tette hozzá, és ezzel más elemzők is egyetértenek.
Ha Izrael csapást mér az iráni olajiparra, a Hormuzi-szorosban az ellátási zavarok aggasztóvá válhatnak, Teherán pedig már korábban is fenyegetőzött azzal, hogy megszakítja a forgalmat a kulcsfontosságú átjárón.
Csak ne zárják le a Hormuzi-szorost
Az amerikai Energiainformációs Hivatal szerint az Omán és Irán közötti kulcsfontosságú csatornán halad keresztül a világ napi olajtermelésének mintegy ötöde. Ez a stratégiai jelentőségű vízi út köti össze a közel-keleti nyersolajtermelőket a főbb globális piacokkal.
Ez különösen azért lenne problémás, mert bár egyes iparági elemzők úgy vélik, az OPEC+ elég tartalékkapacitással rendelkezik ahhoz, hogy kompenzálja az iráni export megszakadását, ez a kapacitás nagyrészt a Közel-Keleten koncentrálódik, elsősorban azokban a Perzsa-öböl (más néven Arab-öböl) menti országokban, amelyek a Hormuzi-szoroson keresztül szállítják az olajat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.