Vámháború: Kínának esze ágában sincs meghátrálni

Peking sorra hozza az ellenintézkedéseket a kialakulóban lévő kereskedelmi háborúban: a hónapok óta tartó vitában legutóbb az EU vámokról szóló döntése dühítette fel a távol-keleti országot. Mint ismert, október elején az unió tagállamai megszavazták az akár 45 százalékig terjedő, a kínai elektromos autókat sújtó sarcot. A voksoláson tíz ország a sáp mellett, öt ellene szavazott, 12 pedig tartózkodott.

Brüsszel szerint Peking olyan támogatásokat juttathat az elektromosautó-gyártóinak, ami torzítja a tisztességes versenyt. A világ második legnépesebb országa tagadja a vádakat, a felek közötti tárgyalások nem zárultak le, a kínai és az uniós szakértők új szisztémán dolgoznak, amely nem az autó gyártója, hanem a jármű tulajdonságai alapján állapítja meg a vámokat. 

Ugyanakkor az elmúlt napokban kiszivárgó információk szerint a megbeszélések lassan haladnak. Kína mindenesetre nem hagyja magát: a távol-keleti ország  még nyáron dömpingellenes vizsgálatot indított az uniós sertéshús importjával szemben. 

Ha ennek eredményeképpen az ázsiai nagyhatalom a jövőben korlátozza az uniós sertésimportot, az igen súlyos csapás lenne elsősorban Spanyolországnak, Dániának és Hollandiának. Nem csupán azért, mert Kína az uniós sertéshús legnagyobb felvevőpiaca, 

Kína azóta újabb vizsgálatot indított az Európai Unióból származó tejtermékekkel szemben, ami főleg a német, ír, francia és holland termelőknek fájna. Peking emellett célba vette a francia brandyt, és nyomást gyakorol a kínai autógyártókra, hogy szüneteltessék terjeszkedésüket az Európai Unióban.

Ennek első áldozata Olaszország lett, miután a Dongfeng Motor közölte Rómával, hogy mégsem nyitja meg a mediterrán országban tervezett üzemét. Mindez kellemetlen a Giorgia Meloni vezette kormánynak, amely igyekszik több autógyártót vonzani az országba, mivel az olasz Stellantis csökkenti a helyi  termelését.

Geopolitikai ellentétek

Kína és Európa kapcsolatait tovább rontották a geopolitikai feszültségek, miután a felek eltérő módon viszonyulnak az orosz–ukrán háborúhoz, és az öreg kontinens országai felsorakoztak az Egyesült Államok mellé a Peking ellen bejelentett korlátozások ügyében is. Az előbbi esetében az Európai Unió számos szankciót vezetett be Oroszország ellen, miközben Ukrajnát támogatja lőszerrel, pénzzel és haditechnikai eszközökkel. 

A távol-keleti ország viszont nemhogy nem vezetett be büntetőintézkedéseket, de segíti Moszkvát a szankciók kijátszásában, a kínai cégek pedig betöltötték a kivonuló európai vállalatok által hagyott űrt. A világ második legnagyobb gazdasága továbbá sérelmezte, hogy a csipgyártó berendezéseket készítő európai vállalkozások – például a holland ASML – a Fehér Ház miatt nem szállítanak gépeket a kínai megrendelőknek.

A tárgyalások még zajlanak, de könnyen elmérgesedhet a vámvita. Pedig szükség lenne a párbeszédre: tavaly Kína volt az unió legnagyobb kereskedelmi partnere, miközben a blokk kereskedelmi deficitje éves szinten 27 százalékkal, 291 milliárd euróra csökkent.