Csaknem 14 ezer munkáltatót ellenőrzött az idén az első kilenc hónapban a munkaügyi hatóság, a feltárt munkaügyi jogsértések az ellenőrzés alá vont, több mint 60 ezer munkavállaló 71 százalékát érintették – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) elemzésében.
A munkavállalók 16 százalékát feketén foglalkoztatták, ez az arány tavaly 11,6 százalék volt. Az építőiparban az ellenőrzött munkavállalók 40, a mezőgazdaságban 29, a személy- és vagyonvédelmi szektorban 29 százalékát foglalkoztatták feketén. A kereskedelmi ágazatban ez a mutató 11, a vendéglátásban 17 százalék.
A bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság, legyen szó klasszikus munkaviszonyról vagy egyszerűsített foglalkoztatásról. Utóbbi esetében így kerülik el a közterhek befizetését, illetve az időbeli korlátokat próbálják kijátszani. Az időszakos, egy-egy napokra történő foglalkoztatás során vagy egyszerűsített foglalkoztatásnál az ellenőrzések elmaradásának reményében még nagyobb a „kockáztatási hajlandóság”, mint a munka törvénykönyve szerinti munkaviszony esetében.
Tipikus, hogy ha egy ilyen munkáltató havi 15 napnál hosszabban foglalkoztatja a munkavállalót, akkor a „rendes” munkaviszonyban történő bejelentés helyett inkább megpróbálja elbliccelni az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentését. Az ellenőrzéseknél a munkáltatók részéről gyakori az adminisztrációs hibára való hivatkozás, illetve hogy a munkavállalók bejelentéséhez szükséges adatokat időben leadták a könyvelőnek, de ő elmulasztotta a bejelentésüket.
Előfordult olyan magyarázat is, hogy csak a próbaidő után kívánta bejelenteni a munkavállalót a munkáltató, illetve hogy a munkavállaló próbanapon van. Gyakori szabálytalanság az is, hogy részmunkaidőre jelentik be azt, akit teljes munkaidőben foglalkoztatnak. Nem jellemző viszont a színlelt szerződéssel alkalmazás, ahogyan harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása sem. A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések 13 700 főt érintettek az első háromnegyed évben, ami csökkenést jelent a tavalyi 17 900 főhöz képest. Ezek a jogsértések jellemzően a kereskedelemben, a vendéglátásban, a feldolgozóiparban és a gépiparban dolgozókat érintették a leginkább. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya.
Szeptember végéig a jogsértéseket elkövető csaknem tízezer munkáltató közül több mint 1100 vállalkozásra szabtak ki munkaügyi bírságot a hatóságok, összesen 157 millió forint összegben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.