Itthon, vagy kint - ez itt a kérdés

Az elmúlt év értékelése során kiemelt adatokból kézenfekvő lenne arra a következtetésre jutni, hogy a külföldi részvényekbe történő fektetéssel szemben az járt jól, aki a hazai piacot választotta, s ez a következő időszakban is valószínűleg így lesz. Ez azonban a dolgok túlzott leegyszerűsítése, érdemes kicsit mélyebben megvizsgálni a hazai és a külföldi részvények kereskedésének előnyeit, illetve hátrányait.

A Budapesti Értéktőzsde joggal büszke arra, hogy dollárban számolva a negyedik legnagyobb növekedést ért el indexe a világon. Mivel a befektetők háromnegyede a BÉT-en külföldi, s dollárban számol, teljesen jogos ez a számolási mód. A hazai befektetők pénztárcáját azonban mindez nem érinti, őket egyáltalán nem villanyozza fel, hogy a külföldiek a forint erősödése miatt mekkora profitot értek el. A külpiaci trendeket látva a BUX forintban számolt 10 százalékos erősödése is szép teljesítmény, azonban nem árt megjegyezni, hogy mindez szinte kizárólag az OTP és az Egis érdeme. Ha tehát kissé leegyszerűsítőek akarunk lenni, akkor azt mondhatjuk, hogy kettő fontos részvénynek köszönhető a BÉT szép teljesítménye. Természetesen a hazai befektetőknek érdemes odafigyelniük a kisebb cégekre is. Nagy vonalakban kijelenthető, hogy az A kategória cégeinek likviditása csekély ugyan, de egy átlagos hazai kisbefektető számára éppen elegendő. Ebben a körben a papírok felének emelkedett tavaly az árfolyama, így csak az ügyes választáson múlt az, hogy nyereséget érjünk el.

Ez azonban a múlt, az idei évvel kapcsolatban eltérőek a várakozások. Valószínű, hogy kinti esés esetén a hazai piac továbbra is felülteljesíti a fejlett tőzsdéket, azonban ha visszatér a jó hangulat külföldön, lehet, hogy azt a BÉT csak kissé lemaradva követi. Ahogy eddig nem volt hatása a konvergenciának (az átlagos P/E évek óta nem közelít a nyugat-európai átlaghoz), kérdéses, hogy ez az idén bekövetkezik-e.

A lehetséges árváltozások latolgatásán túllépve: a külföldi részvények vételének legnagyobb előnye kétségkívül a hatalmas választék. Amerikában a legroszszabb napokon is százszámra akadnak papírok, melyek jelentős erősödést érnek el, persze ezeket megtalálni nem könnyű feladat. De ha bessz van, az sem gond, mivel biztosított a rövidre eladás lehetősége. Szintén nagy előny a jelentős változékonyság. Az európai és amerikai blue-chipek volatilitása hasonló a magyarokéhoz, azonban a fejlett piacokon rengeteg olyan "majdnem blue-chip" akad, melynek változékonysága jelentős, forgalmáról nem is beszélve.

Ezekkel a papírokkal kellemesen lehet napon belül is üzletelni, a hazai piacon viszont hatalmas tudás és jókora szerencse is szükségeltetik napjainkban ahhoz, hogy a napon belüli kereskedést tartósan nyereséggel lehessen űzni.

Nem az előnyök és hátrányok kategóriába tartozik, de érdemes itt megjegyezni, hogy teljesen más stratégia szükséges az itthoni és külföldi játékhoz. A hazai piacon gyakran egy-két jelentősebb megbízás okoz jelentős elmozdulást, így régi stratégia a ragadás a nagyokra. Egy olyan napot követően például, amikor a nagy külföldi hátterű brókercégek vehemensen vásárolnak, jelentős esélye van annak, hogy a következő napon is emelkedjenek az árak. Mindez külföldön másképp működik. Jelentős emelkedéseket követően másnap gyakran látni már a nyitásban tekintélyes korrekciót, de ha az emelkedés folytatódik is, az semmiképp sem egy-két nagy vevőnek köszönhető, hanem a papírra épp az emelkedés nyomán ráugró újabb és újabb befektetőknek.

A biztonságot tekintve a magyar piac tűnik messze előnyösebbnek. Amerikában aki napon túli pozíciót vállal, az a részvények nagy részénél vállalja annak kockázatát, hogy másnap már a nyitásban jelentősen elmozdul az árfolyam. Ez egy-egy váratlan hír nyomán lehet akár 30-40 százalék is, bármelyik irányban. Mivel a hazai befektető épp azért kívánkozik el az unalmasnak tűnő BÉT-ről, hogy a változékonyságot lovagolja meg, az ezzel járó kockázatot is vállalnia kell. A BÉT-en egyébként a 15 százalékos korlát miatt ha akarnának, sem tudnának ennél jobban elmozdulni az árfolyamok, de az utóbbi egy évben csak nagy ritkán fordult elő az, hogy eddig a korlátig elmentek papírok.

A külföldi kereskedés szempontjából alapszükséglet a valamirevaló idegennyelv-tudás, angolul az európai hírek is rendelkezésre állnak. Az interneten, valamint a kábelen vagy parabolaantennával elérhető üzleti hírcsatornák révén valamennyi fontos piaci információ elérhető. Érdemes kiemelni a CNBC üzleti csatornát, mely folyamatosan real-time részvényárfolyamokat sugároz mind Európából, mind Amerikából. A legkényelmesebb és legolcsóbb kereskedési mód az, ha ül az ember egy kényelmes karosszékben a CNBC előtt, s a real-time árakat figyelve, mobiltelefonját használva WAP-on keresztül ad megbízást egy amerikai diszkontbrókernek. Az interneten ingyenesen csak amerikai real-time árfolyamokhoz juthatunk. A hazai azonnali árfolyamokért is fizetni kell, igaz, a februárra ígért új csomagok keretében a korábbiaknál kevesebbet.

A kereskedés költségeit illetően tévhit az, hogy a hazai sokkal olcsóbb. Az itthoni brókercégek között is akadnak olyanok, melyek a BÉT-nél csak alig drágábban kínálják a külföldi papírok vételét és eladását, külföldi brókercégnél számlát nyitva azonban még olcsóbban is kereskedhetünk, mint ha ugyanezt a BÉT-en tennénk. (A költségek ezért nem is szerepelnek a táblázatban.) Egymillió forint értékű Matáv-papír megvétele például jóval kevesebbe kerül, ha ezt egy amerikai diszkontbrókeren keresztül a New York-i értéktőzsdén tesszük, mint ha magyar cég segítségével a BÉT-en. Nagy különbség azonban, hogy a külföldi tőzsdéken elért árfolyamnyereség továbbra is adóköteles. Ha kinti brókercégnél kötünk üzletet, ott nem vonnak le semmit, itthon azonban be kell vallani éves nyereségünket, és azzal kell növelni adóköteles jövedelmünket. Ez a helyzet még 16 hónapig tart, az uniós csatlakozással a tagországok tőzsdéin kötött üzletek nyeresége is mentes lesz az adótól.

Összességében ma kis leegyszerűsítéssel igaznak tűnik az, hogy a hazai tőzsde biztonságosabb a külföldi vezető börzéknél. Akinek van ideje, day-trade-elnie egyértelműen Amerikában érdemes, néhány napos, hetes időtávban pedig ez attól függ, hogy mekkora kockázatot vagyunk hajlandók vállalni. Amerikában érdemes naponta többször is ránézni az árfolyamokra, míg a BÉT-en a papírok nagy többségénél elég nyugodtan aludhatunk akkor is, ha elfelejtünk rájuk pillantani. A vállalkozóbb kedvűeknek már csak azon egyszerű okból kifolyólag is érdemes megpróbálkozniuk a külföldi papírokkal, mert itthon előfordulhat, hogy hetekig nem lehet egyik papírral sem nyereséget elérni. (ÁG)