A befektetők beárazták az újabb EKB-kamatvágást

Tizenhárom havi mélypontra süllyedt a kétéves európai államkötvények hozama, miután a piaci szereplők egyre inkább úgy értékelik, hogy megnövekedett az Európai Központi Bank (EKB) újabb kamatcsökkentésének valószínűsége. Wim Duisenberg hét végi nyilatkozatában ugyanis a legfrissebb adatokra hivatkozva nem tartotta valószínűnek, hogy az európai gazdaságban még az idén megindulna az élénkülés. A központi bank elnökének ezen kijelentése tehát a korábbi álláspont felülbírálására enged következtetni, a hónap közepén ugyanis még úgy látta, hogy egy újabb kamatcsökkentés hatása "cseppként veszne el a bizonytalanság tengerében".

A jövő decemberben lejáró 3 százalékos német állampapír árfolyama 0,16 euróval emelkedett, mivel hozama közel fél év óta a legnagyobb napi esést produkálva, kilenc bázisponttal a 2,3 százalékos szintre mérséklődött. A 4,5 százalékos, 2013. januári lejáratú állampapír hozama öt bázisponttal, 3,88 százalékra csökkent. Mindez tükröződik a Bloomberg által 32 közgazdász megkérdézésével összeállított német üzleti bizalmi index olvadásában is: a januári 87,4-es érték most tizenhárom havi mélyponton, 87,3-en áll, amely annak köszönhető, hogy a véglegesített adatok szerint Európa legnagyobb gazdaságában az elmúlt esztendő utolsó negyedében a korábban jelzett stagnálás helyett valójában 0,1 százalékos visszaesés mutatkozott.

Franciaországban a 3 százalékos inflációval indexált 2012. júliusi lejáratú és a 8,5 százalékos 2012. decemberi lejáratú állampapír közötti rés a hónap közepén fennálló 194 bázispontról 190 bázispontra mérséklődött.

A Bank of England bejelentése szerint ha rendkívüli esemény nem történik, kamatszintjét meghagyja a februárban beállított 3,75 százalékos szinten, amely így 48 évi mélypontot jelent. Erre az évre a bank tavaly novemberben még 3,1 százalékos növekedést valószínűsített, amit az év elején 2,5 százalékos szintre volt kénytelen szelídíteni az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom markáns visszaesése nyomán. Elemzők ennek alapján úgy látják, hogy a további kamatcsökkentés a szigetországban csupán a jelenlegi nehéz helyzet egyértelmű bizonyítéka lenne, és tovább rontaná a kilátásokat.

A lehetséges kamatvágás időzítésével kapcsolatban a friss inflációs adatok szolgálhatnak a piac szereplői számára iránymutatásként. A decemberi 2,3 százalékos pénzromlási mutató januárban ugyanis 2,2 százalékra javult, a pénteken nyilvánosságra kerülő e havi mutató tehát vagy alátámasztja a trendet vagy tovább növeli a bizonytalanságot. Az EKB-célkitűzései között két százalék alatti érték szerepel.

Ha megtörténik a pénzpiac által egyre valószínűbbnek tartott és az árfolyamokban is kifejezésre juttatott központi banki kamatcsökkentés, tovább mérséklődhetne az amerikai és az európai hozamok közötti jelenlegi rés, és így a befektetők egy része feltehetőleg kihátrálna az öreg kontinens piacáról. (MDE)