A jövőben minden korábbit meghaladó mértékű keresletre számíthatunk a japán befektetők részéről az európai és a tengerentúli kötvények iránt. A Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW) februári, 5 milliárd euró értékű kibocsátásakor az ázsiai országból például a teljes volumen 7 százalékára kötöttek üzletet, ami közel a duplája a megszokott mértéknek. A jelenség oka, hogy a japán befektetők az elmúlt év második felében a közel zérus hozamú hazai eszközök helyett kifizetődőbb instrumentumok keresésébe kezdtek. A tízéves futamidejű japán államadósságon realizálható hozam mostanra rekordalacsony, 0,75 százalékos szintre esett, ezzel szemben az azonos lejáratú német és brit adósságlevelek megtérülési rátái például 3,98, illetve 3,95 százalékosak. A tervek szerint az érintett társaságok az elkövetkező fél évben közel 1,5 ezer milliárd jent (12,5 milliárd dollárt) fektetnének be a tengerentúli és európai kötvénypiacon.
A vásárlók között a kisebb vállalatok mellett megtaláljuk a vezető japán biztosítótársaságokat is. Ez utóbbi cégek ezzel a lépéssel igyekeznek csökkenteni az általuk még a magasabb kamatszint idején a befektetéseikre vállalt hozamkötelezettség és a jelenlegi eredmények között tátongó rést. A kérdéses biztosítók együttes eszközállománya megközelíti a 900 milliárd dollárt. A tavalyi év eredményességromlása hét társaság esetében csődeljáráshoz vezetett. Az ország harmadik legnagyobb biztosítója, a Sumitomo Life tavaly ősszel kezdett tengerentúli kötvényvásárlásokba, terveik között pedig márciusig ezen állomány 4 milliárd dollár fölé duzzasztása szerepel. Ezzel a dollárban és euróban denominált befektetésállományuk várhatóan a teljes portfólió 12 százalékára növekszik majd. A társaság kizárólag AAA minősítésű amerikai vállalati és európai kormányzati kötvényeket vásárol, jellemzően öt évnél rövidebb hátralévő futamidővel. A KfW által 5 milliárd euró értékben kibocsátott adósságlevelek is ötéves lejáratúak voltak, s 3,29 százalékos hozammal árazták őket.
A külföldi papírok vásárlása a magasabb hozamlehetőség mellett természetesen nagyobb kockázattal is jár a társaságok számára, melynek elsődleges forrása a devizaárfolyamok kedvezőtlen irányú változása. Bár a jen az elmúlt hónapokban elsősorban az erősödés irányában haladt, a Bank of Japan és a kormányzat céljai között hosszabb távon annak gyengítése szerepel. A biztosítók az árfolyamváltozásból adódó kockázataikat elsősorban határidős szerződésekkel igyekeznek fedezni, de ebből a célból választják a rövid lejáratú papírokat is.
Az ország második legnagyobb biztosítója, a Dai-Ichi Life 2003 első három hónapjában valamivel több mint 2,5 milliárd dollár értékben helyez ki az európai és az amerikai kötvénypiacon, de már a tavalyi évben is vásárolt közel 2 milliárd dollárért. Az ország piacvezető biztosítója, a Nippon Life valamivel szerényebb, összesen 3,3 milliárd dolláros bevásárlást tervezett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.