Árnyalatnyi esés a hozamoknál

A múlt hét közepén ütötte fel a fejét a hazai pénzpiacon az a spekuláció, miszerint az MNB kénytelen lesz szűkíteni a jegybanki alapkamat és a repokamat közötti - akkor 3 százalékos - folyosót. Ezzel párhuzamosan az állampapírok hozama is emelkedni kezdett, ami a monetáris tanács hétfői döntését követően is folytatódott, s ez a hazai befektetési alapok hozamain is tetten érhető kisebb-nagyobb mértékben.

Mi is úgy gondoltuk, rövid ideig tart ez az átmeneti állapot, azaz az irreálisan alacsony reposzint - fogalmazott Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő szakembere. Ennek megfelelően a legnagyobb hazai befektetési alap, az OTP Optima portfóliójának jelentős részét rövid lejáratú, 1-2 hetes papírokba tették, amelyen nem igazán könyvelhettek el árfolyamveszteséget. A hozamemelkedés ugyanis elsősorban a két hónapostól kétévesig terjedő futamidejű állampapírokat érintette - magyarázta az alapkezelő.

Lehetett sejteni, hogy az MNB nem tudja hosszú ideig tartani azt a politikáját, miszerint limitálja a betétbefogadást - mondta Szabó László, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója. A rövid lejáratú állampapírok hozama ugrott meg számottevően, s viszonylag kevés módszer volt ennek a kiküszöbölésére. Amikor irreálisan alacsonyak voltak a hozamok, akkor betétbe tette az alapkezelő a pénzt, s jó alternatívát jelentettek az inflációkövető kötvények is - tette hozzá.

Lassan újra érdekessé válik az egy hónapostól hároméves lejárati idejű eszközcsoport - jegyezte meg Szalma Csaba, s az átmeneti zavaros időszak után megnyugvással számol az állampapírpiacon. Szerencsére rövid ideig voltak ilyen drasztikusan alacsonyak a kamatok - tette hozzá -, hiszen ellenkező esetben már érzékenyen érintette volna a megtakarítások szerkezetét. (FB)