BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lesz-e becsülete a műtárgynak?

A kilencvenes évek második felének legeredményesebb hazai aukciósháza, a Nagyházi Galéria tevékenységét az elmúlt két évben már mérséklődő siker jellemezte. Bár a műtárgyárverések még mindig a legszínvonalasabbak közé tartoznak, az élesedő verseny nyomán a galéria XX. századi festményárverésein már a forgalom visszaesése tapasztalható.

Az elmúlt két-három év műkincspiaci fejleményeinek kétségtelenül a Nagyházi Galéria az egyik legnagyobb kárvallottja. A korábban az ország legjobb aukciósházának számító vállalkozás mára egyértelműen a Kieselbach és a Mű-Terem mögé szorult. A visszaesés ténye mindenképpen meglepő annak tudatában, hogy a három aukciósház közül éppen a Nagyházi rendelkezik a legszélesebb profilkörrel és árukínálattal. A festményárveréseken túl néprajzi tárgyak, bútorok, szőnyegek, valamint ezüst- és üvegtárgyak árverezésével foglalkozó cég elmúlt két évben tartott aukcióin immár csökkent az összforgalom.

A hazai piaci folyamatok elsősorban azoknak az aukciósházaknak kedveznek, melyek szűkre szabott profillal jelennek meg a műkereskedelemben. A XX. századi klasszikus magyar festészet sikerkarrierje például kifogja a szelet a széles kínálatot felvonultató aukciósházak vitorlájából. Nagyházi Csaba szerint a XX. századi klasszikus magyar művészet terén érzékelhető piaci élénkülés nagyrészt a túldimenzionált hírverésnek köszönhető. Sőt, azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy bizonyos esetekben mesterséges árfelhajtásról is szó lehet az eredmények növelése érdekében.

Kétségtelen, hogy a Nagyházi Galériánál elsősorban a XX. századi festményárveréseken érzékelhető a kereslet visszaesése. Ennek következtében a kiemelkedő és kvalitásos munkák eltűnőben vannak a Balaton utcai galéria festészeti árveréseiről. Így a festményaukciók forgalma 2001-ben 10, tavaly pedig 20 százalékkal esett vissza. További stratégiai problémát jelentett a galéria számára az is, hogy a kisebb pénzzel rendelkező gyűjtők bevonása érdekében korábban nem törekedett a "felhíguló" festészeti anyag kvalitás szerinti kategorikus szétválasztására. A ház kiemelkedő minőségű alkotásai így lényegében együtt kerültek árverezésre a második vonalbeli festményekkel, mely szinte minden esetben gyengítette a felvonultatott kollekció "erejét". Nagyházi Csaba lapunknak elmondta: a jövőben az árverésre benyújtott tételek színvonalához mérten minden esetben markáns vonalat húz majd a galéria az aukciós kínálaton belül.

A 2002-es évben a műtárgyárverések terén a galéria teljesítménye 50-60 százalékos leütési százalékot mutatott, mely tavaly a legjobb hazai eredménynek számított. Kedvezőtlen folyamatok azonban itt is mutatkoznak. A galéria tulajdonosa többek között arról tett említést, hogy a festészet túlértékelődése kapcsán csökkent a műtárgyak iránti érdeklődés, és általában is romlott a műtárgygyűjtés megítélése. A Nagyházi Galéria ezért a jövőben jóval nagyobb figyelmet összpontosít a műtárgygyűjtés népszerűsítésére és meglehetősen egyoldalú tárgykultúránk fejlesztésére. E területen nemcsak kiállítások szervezésével, műgyűjtemények bemutatásával kíván majd szerepet vállalni, hanem saját finanszírozású kiadványokkal is támogatni próbálja ezen szegmens újbóli megerősödését Magyarországon. E szellemben 2003 tavaszán egy komoly néprajzi gyűjteménnyel találkozhatnak a galéria látogatói, az év második felében pedig - hogy a festmények terén is aktív maradjon - Perlrott Csaba Vilmos gyűjteményes kiállításával, valamint kapcsolódó kiadványokkal rukkol elő a Nagyházi.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.