Oda az MNB hitelessége

Majoros György, az ING Vagyonkezelő elemzője szerint a rövid oldali hozamok még jó ideig a jelenlegi szinten maradnak. Ugyanez igaz a hosszú hozamokra is, annyi különbséggel, hogy előbb-utóbb a külföldiek is átértékelik pozícióikat, és ha kedvezőtlen következtetésre jutnak, elkezdik kivonni tőkéjüket. Középtávon akár nagyobb hozamemelkedést is elképzelhetőnek tart a hozamgörbe hosszú szakaszán.

Majoros György annyiban egyetért a piaci konszenzusos véleménnyel, hogy a jelenlegi piaci helyzet kulcsa a novemberi eseményekben keresendő, de - az általános vélekedéssel ellentétben - nem azért, mert a jegybank csak kismértékben csökkentette irányadó kamatát. A szakértő szerint a Magyar Nemzeti Banknak egyáltalán nem lett volna szabad kamatot vágnia. A monetáris politikának az adott körülmények között szembe kellett volna mennie a költségvetéssel, nem pedig alkalmazkodni a hibás fiskális politikához. Ilyen rövid múltra visszatekintő monetáris politikai rendszernek ugyanis minden erejével azon kell munkálkodnia, hogy valamicske hitelességi tőkét kovácsoljon össze. Ennek érdekében még a szokottnál is szigorúbban kellene ragaszkodnia a rendszer szabályaihoz.

Ezen túlmenően a jegybanknak nem szabad precedenst teremtenie, s "kisegítenie" a kormányt. A jegybank törődjön az inflációs céljával (ha már egyszer kitűzte, arról már késő vitatkozni), a többi a kormány dolga. Ha kiderül, hogy a cél eléréséhez szükséges kamat és az árfolyam nincs összhangban az árfolyamrendszerrel, a kormánynak kell dönteni, hogy mit választ: szigorúbb költségvetést vagy lebegtetést.

Az MNB azzal, hogy elengedte a 2003-as inflációs célt, beadta a derekát a kormánynak, ami jelentős hitelességvesztéssel járt. Ráadásul a 2004-es inflációs előrejelzés alapja az, hogy az államháztartás a GDP 2,5 százalékával szűkíti a keresletet, mivel a jegybank már az idei deficitet is - implicit módon, de - megkérdőjelezi.

A piaci hozamok alakulását vélhetően az határozza majd meg az elkövetkező hónapokban, hogy a külföldiekben mikorra ülepednek le a közelmúlt eseményei, és mikor döbbennek rá, hogy a GMU-csatlakozás időpontja egyre növekvő valószínűséggel 2009-2010-re csúszik át.