Koncentrálódó alapok?

Érdekes folyamat zajlik Angliában. A részvényalapokban egyre kisebb fantáziát látnak a befektetők, aminek hatására immáron második éve csökkent a konstrukciók száma a szigetországban. Tavaly év végén 1105 részvényalapot számláltak, 4,3 százalékkal kevesebbet, mint az év elején, ráadásul 2002-ben már 1,9 százalékkal apadt a konstrukciók száma. Mindeközben kötvényalapokból - a fokozódó érdeklődés következtében - 5 százalékkal több, 233 darab volt található tavaly év végén.

A trend azért is meglepő, mivel a részvényárfolyamok 2003-ban, három veszteséges évet követően, számottevően erősödtek, ám a konstrukciók mindössze nettó 2,5 milliárd fontot tudtak becsábítani, 27 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Mindeközben a kötvényalapok 46 százalékkal több, nettó 6,3 milliárd font beáramlást könyvelhettek el. Az alapkezelők pedig úgy döntöttek: nincs értelme újabb részvényalapokat indítani, hiszen nem lenne kifizetődő. A folyamatok hátterében az is meghúzódhat, hogy Nagy-Britanniában viszonylag sok a részvényalap Amerikához képest: a britek mintegy 460 milliárd dollárt fektettek 1647 alapba, ezzel szemben a tengerentúlon 7,4 milliárdot 5300-ba. A hasonló befektetési stratégiával rendelkező alapok összevonása pedig egyaránt szolgálja a költségek mérséklését és a befektetők megnyerését - vélik a piaci szereplők.

A hazai befektetési alapok piaca sem kerülheti el a koncentrációt, hiszen a piacon fellelhető alapok közel fele - a csekély nettó eszközértékből adódóan - veszteségesen működik, s kérdés, hogy ez meddig tartható fenn. A szakadék meglehetősen nagy a hazai és a külföldi alapokban kezelt vagyon nagysága között: míg Magyarországon az egy főre jutó befektetési alapokban kezelt összeg 349 eurót tett ki, addig az EU-ban 8513-at.

A piaci szereplők egyelőre nem számolnak összeolvadásokkal, mondván, az alapok presztízsterméknek számítanak, ezért veszteséges voltuk miatt is ragaszkodnak hozzájuk a tulajdonosok. (A Postabank-leány Trust Alapkezelő kivonulása is csak a Postabank-Erste ügylet miatt következett be.) Az eurózónába való belépés közeledte azonban megmozdíthatja ezt az állóvizet: amint euróban denominált termékekkel kell versenyezni, a hatékonyság és a költségstruktúra egyre fontosabbá válik, és megnő a méretgazdaságosság szerepe - hangsúlyozzák a szakemberek.