Zsolnay-szenzációk

A hazai és a nemzetközi műkereskedelem ritka szereplői a Zsolnay-kerámiák. Ez a tény nagyban befolyásolja a tárgykör aukciós eredményeit is. A sajátos vonás elsősorban a nemzetközi piacon mérhető le, ahol a közepes és átlagos kvalitású tételek esetében a ritka és véletlenszerű előfordulás szinte kiszámíthatatlanná teszi, hogy vajon mely tétel aukcionálása során emelkedik jelentősebb mértékben a licit. Törő István véleménye szerint a nemzetközi piacon főként a tengerentúli aukciókon és ott is elsősorban a kiemelkedő minőségű darabok esetében nagy az érdeklődés. A nyugat-európai árveréseken ugyanakkor sok esetben még kedvező áron vásárolhatók nívós darabok. A Mű-Terem Galéria sok esetben épp mint vásárló van jelen ezeken az árveréseken - jegyezte meg a szakember. Nem véletlen tehát, hogy a tavalyi év két legnagyobb Zsolnay-szenzációja - egy 40 ezer és egy 31 ezer dolláros leütési eredmény - épp az Egyesült Államokban született. Utóbbi tétel kimagasló számát az a tény eredményezhette, hogy a Mack Lajos tervei alapján készült kulacs egyike volt az 1900-ben, a párizsi világkiállításon szerepelő Zsolnay-kollekciónak.

A ritka darabok megszerzéséért 2003-ban a hazai piacon is kiélezett verseny folyt - tette hozzá a szakember. A Mű-Terem decemberi aukcióján egyszerre két kerámia is 3,4 millió forintos leütési árat ért el, mely a hazai műkincspiacon a dísztárgyak kategóriájában abszolút rekordnak számít. A Zsolnayk növekvő népszerűségét jelzi a hamisítványok elterjedése is. Törő István szerint a mai hamisítványok leggyakrabban kétfajta módon készülnek. Vagy rosszabb, esetleg közepes, első pillantásra megtévesztő minőségű eozinmáz előállításával próbálkoznak a hamisítók, vagy egyszerűen valamely más cég korabeli termékeire próbálják ráapplikálni a Zsolnay-jegyet.

A Zsolnay-gyűjtők táborát Törő István alapvetően két csoportra osztja. A legkomolyabbak kifejezetten a pécsi gyár eklektikus, historizáló s főként szecessziós termékeire specializálódtak. A kifejezetten a pécsi gyár kerámiáira szorítkozó kollekciók szinte mindegyike idehaza, vagy külföldön élő magyar személy tulajdonában található. Ez utóbbiak feltehetőleg a nemzetközi piac legnagyobb felvásárlói. (VG)