Mit talált az Állami Számvevőszék a Nemzeti Banknál?

Az ellenőrzés a 2007. évi működés és gazdálkodás törvényességéről és szabályszerűségéről, a középtávú és az éves intézményi célkitűzések teljesüléséről alkotott átfogó képet. A vizsgálat kiterjedt a működési költségek és a beruházási kiadások alakulására, a létszám- és bérgazdálkodásra, a befektetett eszközökkel való gazdálkodásra, véleményezte továbbá az MNB központi költségvetéshez kapcsolódó elszámolásainak szabályszerűségét is.

Az MNB tevékenységét alapvetően a törvényi előírások betartásával végezte. Stratégiájával összhangban feladatellátásában 2007-ben is érvényesült a működés racionalizálására, a szervezeti és a létszámhatékonyság javítására való törekvés.

Az MNB korábbi elnökének megbízatása 2007. március 2-án lejárt, március 3-tól az MNB élére új elnököt neveztek ki. Ebben az évben a három alelnök mandátuma is lejárt, 2007 márciusában, illetve júniusában nevezték ki az MNB két új alelnökét. Az MNB törvénnyel összhangban 2007. július 2-ig a Bank működésének irányítását az igazgatóság látta el. 

A testület irányító és döntéshozó tevékenységét az ügyrendje és munkaterve betartásával végezte. 2007. február 22. és március 26. között az igazgatóság létszáma – egy alelnök mandátumának lejáratát követően – nem érte el az MNB törvényben meghatározott minimumot, mivel az új alelnököt csak 2007. március 27-től, az új MNB elnök hivatalba lépése után nevezték ki.

2007-ben az MNB törvény három alkalommal módosult. A Bank működésében és irányításában a legjelentősebb változásokat a július 3-tól életbe léptetett módosítások okozták. Csökkent a monetáris tanács létszáma, a testület tagjai lettek az MNB alelnökei, az alelnökök létszáma pedig háromról kettőre csökkent. Az MNB törvény a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény rendelkezéseivel összhangban alapszabály helyett alapító okirat megállapításáról rendelkezett.

Megszüntette a közgyűlést és az igazgatóságot, a testületek korábbi feladatait a tulajdonos (PM), illetve az MNB elnöke hatáskörébe utalta. Ez a változás ismét az elnök egyszemélyi felelősségét határozta meg, úgy, mint azt korábban a 2001. július 12-ig hatályos Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény rögzítette.

A Bank július 3-tól hatályos alapító okirata összhangban van a törvények előírásaival. Az MNB új elnöke a Bank működésének irányításával összefüggő feladatai támogatására július 4-től Vezetői Bizottságot hozott létre, amelynek szabályzatában a testületi döntést felváltó egyszemélyi döntéshozatal előírásai az október 1-jei módosítást követően összhangban voltak az MNB törvénnyel. Az MNB az új szervezeti struktúrában megszűntette az igazgatói irányítási szintet, így a korábban szakterületekbe csoportosított szervezeti egységek irányítása közvetlenül az elnökhöz, illetve az alelnökökhöz kerültek. Az elnök létrehozta az ügyvezető igazgatói munkakört. Az új munkakörhöz tartozó személyi alapbért és bónusz mértéket egyedileg állapította meg. A Bank sem a munkaszerződésben, sem a hatályos munkaviszonyra vonatkozó belső szabályzataiban nem rendelkezett az „egyedi munkakörről” és az ahhoz tartozó alapbér és bónusz mérték megállapításának módjáról.

A felügyelő bizottság a törvényi előírásoknak megfelelően végezte tevékenységét, rendszeresen megtárgyalta az MNB működését és gazdálkodását érintő kérdéseket. Az Országgyűlés új FB-t választott, amely 2007. december 3-án kezdte meg működését. A 2007. július 3-tól hatályos MNB törvény módosította az FB tagjaira, létszámuk meghatározására és a tagok jelölésére vonatkozó rendelkezéseket, amelyek hatására a tagok létszáma kettővel nőtt.

AZ MNB banküzemi gazdálkodása teljes körűen szabályozott volt, belső szabályzatait a jogszabályokkal összhangban alakította ki.

A működési költségek 2007. évi főösszege 14,6 Mrd Ft, a tervezettnél 10,8%-kal, alacsonyabb volt. A működési költségek 58%-át a személyi költségek tették ki. Az MNB 2007. évi átlagos statisztikai állományi létszáma 715 fő volt, a tervezettnél 60 fővel kevesebb. A 2007. évi beruházási kiadások 10,5 Mrd Ft-os jóváhagyott tervéből az elszámolt kiadások összege 6,3 Mrd Ft-ot tett ki.

A beruházások és a kapcsolódó beszerzések megvalósítása szabályszerű volt. A Bank a Logisztikai Központ üzembe helyezését 2007. szeptember végére tervezte. A kivitelezési munkák változása miatt a befejezés határideje 2008. június 30-ra módosult.

A befektetett eszközök 2007. évi nettó nyitó állománya 32,4 Mrd Ft volt és év végére – a beruházások üzembe helyezése eredményeként – 36,1 Mrd Ft-ra nőtt. Az állomány mintegy 48%-a az MNB gazdasági társaságokban meglévő befektetései. A Banknak továbbra is hat belföldi és három külföldi társaságban van részesedése, amelyek év végi könyv szerinti értéke 17,2 Mrd Ft. Az MNB 2007. évi várható mérleg szerinti eredménye 16,6 Mrd Ft veszteség, alapvetően a deviza árfolyamváltozásból származó nettó nyereség csökkenése miatt.