BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az erős forint leapasztotta a lakossági kölcsönöket

Az erős forintárfolyam miatt vélhetően nem zárnak túlságosan erős fél évet a hazai bankok, legalábbis ami a lakossági hitelek állományát illeti: az első öt hónapban ugyanis mindössze 5,88 százalékkal növekedett a kihelyezett kölcsönök mennyisége, holott 2007 azonos időszakában még hozzávetőlegesen 7,5-es volt az ütem.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint májusban 214, áprilisban pedig 181 milliárd forintnyi devizahitel-állomány tűnt el a pénzügyi szolgáltatók könyveiből a forint erősödése miatt, és az első öt hónap összesített mérlege is 130 milliárdos mínuszt mutat.

Márpedig ebből a szempontból a forint júniusi mozgása sem segítette a hitelintézeteket: az euróhoz képest 2,17, a svájci frankkal szemben pedig 1,97 százalékot javított a hazai fizetőeszköz, ez a teljes devizahitel-állományra vetítve újabb, nagyjából 80 milliárdos kiesést jelenthet. Persze a teljes devizahitel-mérleg már nem feltétlenül lesz negatív júniusban, hiszen az idegen fizetőeszközben folyósított kölcsönök átlagos állománynövekedése elérte a 100 milliárdot az elmúlt hónapokban. (A féléves statisztikákat egyébként csütörtökön közli az MNB.)

A devizaárfolyamok változása egyre lényegesebb tényezővé válik a lakossági hitelek alakulásánál: az újonnan kihelyezett mennyiség túlnyomó részét – leszámítva a folyószámla-hiteleket és a személyi kölcsönt – idegen fizetőeszközben tartják nyilván, s ez egyre érzékenyebbé teszi a bankokat – és persze az adósokat is – a kurzus alakulására. Az árfolyammozgáson elszenvedett veszteség természetesen nem az egyetlen tényező, amely lassítja a háztartási kölcsönök állományának növekedését: a hitelezési dinamika ha fokozatosan is, de évek óta lassul, és az év eddigi részében produkált adatok alapján 2008-ban is ennek a tendenciának a folytatására lehet számítani.

Míg az MNB adatai szerint tavaly még majdnem negyedével növekedett a háztartások hitelállománya, addig a május végéig tartó egy év alatt „mindöszsze” 22,4 százalékos volt az emelkedés. (A jegybanki statisztikák szerint az elmúlt egy évben leginkább a szabad felhasználású jelzáloghitelek fűtötték a lakossági piacot, hiszen már csaknem 1500 milliárd forintot, hozzávetőleg a negyed részét adják a teljes tortának.) Ami pedig a kilátásokat illeti, a bizonytalan piaci körülmények miatt az elemzők meglehetősen megosztottak e kérdésben. Egy részük szerint a forint már jelentősen túlértékelt, és a 255-ös euróárfolyam sem kizárt az év végére, viszont többen úgy vélik, tartós lehet a jelenlegi, 230-as szint környéki kurzus.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.